Hoffmann Rózsa nélkül egyeztet a kormány a hallgatókkal

A készülő felsőoktatási törvényről, a jogszabálytervezetnek a hallgatók által vitatott pontjairól tárgyal ma...

  • MTI

A készülő felsőoktatási törvényről, a jogszabálytervezetnek a hallgatók által vitatott pontjairól tárgyal ma Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

A múlt heti egyeztetés a HÖOK és az oktatási államtitkárság között
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője korábban már részt vett a tárgyalásokon. Az első ilyen egyeztetést a közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére január 14-én tartották. Akkor a felek megállapodtak abban, hogy a felsőoktatásban érintettek javaslatokat készítenek az ágazat problémáinak megoldására, és ezeket az új felsőoktatási törvény koncepciójával "összegyúrva" készül el az a közös kiindulási alap, amelyre építve folytatható az egyeztetés. Ezt követően február 4-én volt egy újabb egyeztetési forduló a szakminiszter részvételével.

Közben az oktatási államtitkársággal is folytak megbeszélések. Pénteken Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár tárgyalt a hallgatókkal a javaslat két legvitatottabb pontjáról, a hallgatói szerződésről és az önköltséges képzésről. Ezen passzusok, valamint a hallgatói autonómiára vonatkozó tervezett pontok miatt a hallgatók október 27-én demonstrációt tartanak az oktatási államtitkárság épülete előtt. A demonstrációról itt olvashatsz.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.