A készülő felsőoktatási törvényről, a jogszabálytervezetnek a hallgatók által vitatott pontjairól tárgyal ma...
A készülő felsőoktatási törvényről, a jogszabálytervezetnek a hallgatók által vitatott pontjairól tárgyal ma Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
A közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője korábban már részt vett a tárgyalásokon. Az első ilyen egyeztetést a közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére január 14-én tartották. Akkor a felek megállapodtak abban, hogy a felsőoktatásban érintettek javaslatokat készítenek az ágazat problémáinak megoldására, és ezeket az új felsőoktatási törvény koncepciójával "összegyúrva" készül el az a közös kiindulási alap, amelyre építve folytatható az egyeztetés. Ezt követően február 4-én volt egy újabb egyeztetési forduló a szakminiszter részvételével.
Közben az oktatási államtitkársággal is folytak megbeszélések. Pénteken Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár tárgyalt a hallgatókkal a javaslat két legvitatottabb pontjáról, a hallgatói szerződésről és az önköltséges képzésről. Ezen passzusok, valamint a hallgatói autonómiára vonatkozó tervezett pontok miatt a hallgatók október 27-én demonstrációt tartanak az oktatási államtitkárság épülete előtt. A demonstrációról itt olvashatsz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
