A készülő felsőoktatási törvényről, a jogszabálytervezetnek a hallgatók által vitatott pontjairól tárgyal ma...
A készülő felsőoktatási törvényről, a jogszabálytervezetnek a hallgatók által vitatott pontjairól tárgyal ma Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
A közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője korábban már részt vett a tárgyalásokon. Az első ilyen egyeztetést a közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezésére január 14-én tartották. Akkor a felek megállapodtak abban, hogy a felsőoktatásban érintettek javaslatokat készítenek az ágazat problémáinak megoldására, és ezeket az új felsőoktatási törvény koncepciójával "összegyúrva" készül el az a közös kiindulási alap, amelyre építve folytatható az egyeztetés. Ezt követően február 4-én volt egy újabb egyeztetési forduló a szakminiszter részvételével.
Közben az oktatási államtitkársággal is folytak megbeszélések. Pénteken Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár tárgyalt a hallgatókkal a javaslat két legvitatottabb pontjáról, a hallgatói szerződésről és az önköltséges képzésről. Ezen passzusok, valamint a hallgatói autonómiára vonatkozó tervezett pontok miatt a hallgatók október 27-én demonstrációt tartanak az oktatási államtitkárság épülete előtt. A demonstrációról itt olvashatsz.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
