A röghöz kötés is egy populista jelszó, szó sincs erről, és az is tévhit, hogy a kormány csökkenti a felsőoktatás...
A röghöz kötés is egy populista jelszó, szó sincs erről, és az is tévhit, hogy a kormány csökkenti a felsőoktatás támogatását, hiszen „a diákhitel is állami pénzből van”, ráadásul 100 millió forintos uniós forrást is felhasználhatnak majd az egyetemek és a főiskolák – így reagált Hoffmann Rózsa Osztolykán Ágnes hétfői felszólalására a parlamentben.
Az LMP-s képviselő szerint az idei volt az utolsó hallgatóbarát év, a felsőoktatásba kerülők jogait ugyanis szerinte súlyosan sérti a keretszámok idei módosítása. Kijelentette: nem igaz, hogy mindössze 5 százalékkal módosult a férőhelyek száma.
Hozzátette: mivel részösztöndíjra kevesen jelentkeztek, a férőhelyeket újra kellett osztani. A képviselő bírálta a röghöz kötést is, vagyis azt, hogy tanulószerződéssel próbálja a kormányzat itthon tartani a diplomát szerzőket, és azt is, hogy mindezt "populista lózungokkal" igyekszik leplezni a kormányzat.
Hoffmann Rózsa nem örült a „lózung” szó használatának, szerinte az a kommunista időket idézi. A populizmustól szerinte az LMP-s politikus felszólalása hemzseg - ennek tartotta a "röghöz kötés" kifejezést is -, és nem a felsőoktatási törvény. Hozzátette: "minden tisztelete" Osztolykán Ágnesé, aki hetente ugyanazokat kérdezi tőle.
Az államtitkár szerint a "józan erkölcsi értékítélet hiányosságára" utal, ha valaki szerint kifogásolható, hogy a felsőoktatásban végzetteknek tenniük kell hazájukért a képzésért cserébe.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
