A röghöz kötés is egy populista jelszó, szó sincs erről, és az is tévhit, hogy a kormány csökkenti a felsőoktatás...
A röghöz kötés is egy populista jelszó, szó sincs erről, és az is tévhit, hogy a kormány csökkenti a felsőoktatás támogatását, hiszen „a diákhitel is állami pénzből van”, ráadásul 100 millió forintos uniós forrást is felhasználhatnak majd az egyetemek és a főiskolák – így reagált Hoffmann Rózsa Osztolykán Ágnes hétfői felszólalására a parlamentben.
Az LMP-s képviselő szerint az idei volt az utolsó hallgatóbarát év, a felsőoktatásba kerülők jogait ugyanis szerinte súlyosan sérti a keretszámok idei módosítása. Kijelentette: nem igaz, hogy mindössze 5 százalékkal módosult a férőhelyek száma.
Hozzátette: mivel részösztöndíjra kevesen jelentkeztek, a férőhelyeket újra kellett osztani. A képviselő bírálta a röghöz kötést is, vagyis azt, hogy tanulószerződéssel próbálja a kormányzat itthon tartani a diplomát szerzőket, és azt is, hogy mindezt "populista lózungokkal" igyekszik leplezni a kormányzat.
Hoffmann Rózsa nem örült a „lózung” szó használatának, szerinte az a kommunista időket idézi. A populizmustól szerinte az LMP-s politikus felszólalása hemzseg - ennek tartotta a "röghöz kötés" kifejezést is -, és nem a felsőoktatási törvény. Hozzátette: "minden tisztelete" Osztolykán Ágnesé, aki hetente ugyanazokat kérdezi tőle.
Az államtitkár szerint a "józan erkölcsi értékítélet hiányosságára" utal, ha valaki szerint kifogásolható, hogy a felsőoktatásban végzetteknek tenniük kell hazájukért a képzésért cserébe.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
