Háromszáz magyar hallgató tanul a különleges "Magyar Erasmusszal"

A közelmúltban elindult Makovecz Imre Kárpát-medencei felsőoktatási együttműködési programmal magyar hallgatók mehetnek a határon túli magyar képzésekre, valamint a határon túli magyarok is az anyaországba jöhetnek tanulni pár szemeszterre.

  • eduline/mti
MTI - Kollányi Péter

Meghaladhatja a háromszázat a Makovecz Imre felsőoktatási együttműködési programban részt vevő hallgatók száma, a pontos részvételi adatok jövő nyárra derülnek ki - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára Hegedűs Lorántné és Sneider Tamás jobbikos országgyűlési képviselőknek adott írásbeli válaszában

Az államtitkár szerint a Makovecz-ösztöndíj "új lehetőséget nyit" minden, a Kárpát-medencében magyar nyelven tanuló diáknak, hogy "tanulmányai egy részét más nemzetrész egyetemén folytassa, megismerve ezzel az ottani magyarság életét is". A programban határon túli magyarok tanulhatnak Magyarországon vagy más határon túli felsőoktatási intézményben, míg magyarországi diákok határon túli intézményekben folytathatnak tanulmányokat, ösztöndíjjal támogatva - részletezte az államtitkár a parlament honlapján megjelent írásban.

A külhoni felsőoktatási intézmények egymás között, illetve a magyarországi államilag elismert felsőoktatási intézményekkel alakíthatnak ki intézményközi, részvételről szóló együttműködéseket, azaz fogadhatnak és küldhetnek hallgatókat. A programgazda intézmény és a partnerintézményei a náluk jelentkező hallgatók közül választják ki a küldeni és fogadni kívánt hallgatókat. Így a külhoni egyetemek, főiskolák népszerűsítik saját hallgatóik között a programot, míg a magyarországi felsőoktatási intézményeket a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével tájékoztatják, utóbbiakat legutóbb november 29-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és december 16-án a Testnevelési Egyetemen tartott fórumon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.