Facebook-oldalán reagált a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportja a kar dékánjának hétfői közleményére.
Dezső Tamás, az ELTE bölcsészkarának dékánja az első közleményben még csak a szervezők felelősségéről írt, a másodikban azonban kifejtette, hogy a diákok a "spontán" teremfoglalással fegyelmi vétséget követtek el. Bár hivatalosan nem kaptak engedélyt a fórum megtartására, a szervezők szerint a rendezvény megtartásáról e-mailben tájékoztatták Garbai Ádám kari HÖK-elnököt és a dékánt, hétfő délelőtt - addig a szénszünet miatt pedig zárva volt az egyetem - pedig fel is keresték őket.
A Hallgatói Hálózat tagjai a fegyelmi vétséget "indokolatlanul súlyos vádnak" tartják, de vállalják a következményeket: néhányan alá is írták a Facebookon megjelent közleményt. A szervezők szerint nem zavarták a vizsgáztatást, a résztvevők testi épségét nem veszélyeztették, nyolckor, az épület zárásakor pedig elhagyták a termet.
A dékán leszögezte: csak a hallgatói önkormányzatot (HÖK) tartja a hallgatók reprezentatív képviselőjének. Erre reagálva a fórum szervezői azt írták: "a Hallgatói Hálózat nem választott szervezet, más úton juttatja kifejezésre a diákság véleményét, mint a HÖK". Szerintük a hallgatók véleménye ugyanolyan legitim, mint a hallgatói képviselőké. Felhívják a figyelmet arra, hogy a fórumon a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke és alelnöke is felszólalt, és beszámolt az Emberi Erőforrások Minisztériumával folytatott tárgyalásokról.
A dékán kifogásolta azt is, hogy más egyetemek hallgatói is részt vettek a fórumon, a szervezők szerint azonban nekik is ugyanannyi joguk volt ott tartózkodni, mint az ELTE BTK-s hallgatóknak és oktatóknak. A dékán azt írta: a fórum "egy olyan politikai erőtérbe sodorja a kart, ahova az nem való", a Hallgatói Hálózat szerint azonban ott mindenki "egyforma súllyal" mondhatja el a véleményét, így nem támogathatnak egyetlen világnézetet vagy pártot sem.
A szervezők szerint az "ELTE BTK és a magyar felsőoktatás érdekei egybeesnek", a dékán azonban a kar "vélt érdekeit" helyezi a "jelenlegi válságos helyzet szabad megvitatása" elé.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
