A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra kéri a kormányt, hogy a napokban bejelentett...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) arra kéri a kormányt, hogy a napokban bejelentett költségvetési zárolás semmilyen mértékben ne érintse a felsőoktatási intézményeket.
Nagy Dávid, a szervezet elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: a teljes felsőoktatási szektor állami támogatása jelentősen szűkült az elmúlt években. Hozzátette, hogy az elvonások, csökkentések változatos formában valósultak meg: míg egy részük már az aktuális költségvetési törvényből látható volt, más részük - zárolások formájában - a már elfogadott intézményi költségvetések végrehajtása közben váratlanul érkezett. Utalt arra is, hogy a legutóbbi, 2012 őszén végrehajtott összes, országos zárolás 15 százaléka a felsőoktatást érintette.
A HÖOK elnöke úgy látja, a tendencia egyértelmű: a fokozatosan gyorsuló ütemű támogatáscsökkentések következtében ebben az évben reálértéken már a 2008-as összegnek kevesebb mint a felét szánja Magyarország a felsőoktatásra.
"A nemzeti felsőoktatási rendszer működőképessége határához érkezett, bármilyen további elvonás az alapfeladatok, az oktatási, kutatási tevékenység ellátását, valamint a bérek és ösztöndíjak kifizetését veszélyeztetné, esetleg egyenesen ellehetetlenítené" - olvasható a közleményben.
A kormány a kormány.hu internetes portálon május 10-én tette közzé, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében hozott egyenlegjavító intézkedéseknek tételesen mekkora hatásuk lesz 2013-2014-ben a költségvetés egyes elemeinél.
Az egyenlegjavító pénzügyi intézkedések összhatása 2013-ban 92,9 milliárd forintot, 2014-ben 172,9 milliárd forintot tesz ki. Ebből a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok zárolása mindkét évben 68,9-68,9 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos tételek zárolása évente 3 milliárd forintot jelent majd.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
