HAT: a kormány "semmibe veszi" az ország jövőjét

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási...

  • eduline/mti
Egyetemisták egy februári tüntetésen. Már a 2012-es keretszámok is kiverték náluk a biztosítékot
Túry Gergely

A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási keretszámok csökkentéséről. A szervezet csütörtökön közleményben fejezte ki tiltakozását a leendő hallgatók érdekeinek és Magyarország jövőjének "semmibevétele ellen".

Kifejtették, hogy a kormánydöntésben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberétől 10 ezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80 százalékát, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.

Utaltak arra is, hogy a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. Ez jelenik meg most véleményük szerint a felsőoktatásban is, azaz, aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen, főiskolán, akinek "nem futja a tanulás díját megfizetni", még ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet. 

A HAT szerint drámai jövőt vetít előre a kormányzati döntés. Rámutattak arra, már most sok magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken, főiskolákon. Ha ehhez hozzá számolják azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalható: drámai veszteség éri a hazát. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható - értékelik.

Szerdán a kormány felsőoktatási koncepciót fogadott el a kormány: ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, valamint arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.

Az eduline által is megszerzett, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.