A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási...
A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint drámai jövőt vetít előre a kormány döntése a jövő évi felsőoktatási keretszámok csökkentéséről. A szervezet csütörtökön közleményben fejezte ki tiltakozását a leendő hallgatók érdekeinek és Magyarország jövőjének "semmibevétele ellen".
Kifejtették, hogy a kormánydöntésben a felsőoktatás önfenntartóvá tételét célzó miniszterelnöki szándék megvalósulását látják. Kitérve arra, hogy 2013 szeptemberétől 10 ezer államilag támogatott egyetemi-főiskolai hallgató kezdheti meg tanulmányait, azt írták: ezzel megfosztják ettől a lehetőségtől a jelentkezők 80 százalékát, hiszen mindenki másnak fizetnie kell a tanulás lehetőségéért.
Utaltak arra is, hogy a magyar közoktatás egyik legkomolyabb gondja a szelektivitás, a gyerekek társadalmi helyzetétől függő, az iskoláztatás korai szakaszától megfigyelhető kiválasztási mechanizmus. Ez jelenik meg most véleményük szerint a felsőoktatásban is, azaz, aki tehetős családba született, tanulhat egyetemen, főiskolán, akinek "nem futja a tanulás díját megfizetni", még ha tehetsége alapján ott is lenne a helye, nem mehet.
A HAT szerint drámai jövőt vetít előre a kormányzati döntés. Rámutattak arra, már most sok magyar fiatal kezdte meg tanulmányait külföldi egyetemeken, főiskolákon. Ha ehhez hozzá számolják azokat a magasan képzett szakembereket, akik az elmúlt két évben a jobb élet reményében hagyták el az országot, tapasztalható: drámai veszteség éri a hazát. Ez a folyamat csak rendkívüli erőfeszítésekkel lesz visszafordítható - értékelik.
Szerdán a kormány felsőoktatási koncepciót fogadott el a kormány: ennek keretében elfogadta a jövő tanévre érvényes felsőoktatási keretszámokat, valamint arról is döntött, hogy bizottságokon keresztül felügyeli majd az egyetemek adósságrendezését, illetve a jövőben minden egyetem és főiskola vezetésében a rektor mellé az intézmény gazdasági döntéseiért felelős kancellárt nevez ki a kormány - közölte a kormányszóvivő. Giró-Szász András tájékoztatóján a felsőoktatási keretszámokról részleteket egyelőre nem mondott, az MTI kérdésére annyit árult el, hogy a jövő évi keretszámok fő számai - így az állami ösztöndíjas és a részösztöndíjas hallgatók létszáma - megegyeznek a sajtóban megjelent előterjesztésben foglaltakkal.
Az eduline által is megszerzett, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
