Gólyatábori nemi erőszak: bekeményített a HÖOK

Azonnali hatállyal lemondásra szólít fel a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke minden olyan ELTE kari hallgatói tisztségviselőt, aki a gólyatáborokban történt erőszakos bűncselekmények idején hivatalban volt, a szervezéshez bármilyen köze lehetett.

  • MTI
Fazekas István

Körösparti Péter HÖOK-elnök az MTI birtokába került, Zaránd Péter egyetemi hallgatói vezetőhöz intézett pénteki levelében azt írta: amennyiben ezt nem teszik meg önként, minden, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke részére biztosított jogkört használjon fel az érintettek hivatalukból történő azonnali eltávolítására.

A HÖOK elnöke emellett megfogalmazza azt az elvárását is, hogy egyetemi HÖK-elnökként kezdeményezze a rektori vezetésnél egy egyetemi oktatókból és hallgatókból álló független vizsgálóbizottság felállítását, amely az ELTE elmúlt két évben tartott összes gólyatáborának dokumentációját átvizsgálja, valamint lehetőséget biztosít a résztvevők anonim panaszainak fogadására, és szükség esetén felelősségre vonási javaslatokat tesz az egyetem vezetése részére.

Körösparti Péter határozott álláspontja - olvasható a levélben -, hogy amennyiben az ügyben nem járnak el a lehető leggyorsabban és legszigorúbban, akkor az az egész magyar felsőoktatás hallgatói mozgalmának komolyságát és szavahihetőségét, hitelességét ássa alá. Mindezek hiányában, a munkájukat becsületesen végző hallgatói önkormányzati képviselők érdekében, nem tehet mást - folytatta -, mint nyilvánosan is elhatárolódik az ELTE teljes hallgatói önkormányzatától.

Úgy látja, amennyiben ezt a helyzetet nem tudja az egyetemi HÖK-elnök a súlyának megfelelően kezelni, akkor az ELTE teljes hallgatói önkormányzatában tisztújító választást kell tartani.

Azonnali vizsgálatot rendelt el és várhatóan büntetőfeljelentést fog tenni az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának vezetése az intézmény 2013-as gólyatáborában történtek miatt - közölte Király Miklós dékán szerdán az MTI-vel az Index cikkére reagálva.

Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény fonyódligeti és jogász gólyatáboraiban idén történtek miatt; több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még zajlanak.

Fábri György, az ELTE kommunikációs igazgatója a rektori intézkedésekről akkor azt mondta: a jövőben csak úgy rendezhető gólyatábor, ha annak programját a legrészletesebb leírás mellett engedélyezi a rektori vezetés. A közreműködő felsőéveseknek a legszigorúbb szakmai és morális elvárásoknak kell megfelelniük, részvételüket személy szerint az adott kar vezetőinek kell jóváhagyniuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.