Gépészmérnöki képzést indít a Kaposvári Egyetem

Közel kétéves előkészítő munka után gépészmérnökképzés indul szeptembertől a somogyi megyeszékhelyen a Kaposvári Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK) és vállalkozások együttműködésével.

  • MTI

A két felsőoktatási intézmény a hét féléves levelező gépészmérnök alapképzési szakának tananyagát úgy állította össze, hogy az megfeleljen a Somogy megyei ipari vállalatok speciális elvárásainak, így biztosítva, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatásból, akik már munkába állásuk első napjától sokkal hatékonyabban képesek bekapcsolódni a termelésirányításba - áll az új képzésről szóló közleményben. 

A szakmai törzsanyagot a Dunaújvárosi Főiskola oktatói állították össze és az elméleti ismereteket is ők adják át a leendő hallgatóknak, a szakmai tantárgyak gyakorlati oktatását somogyi vállalkozások nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei végzik, a nem szakmaspecifikus tantárgyakat pedig a Kaposvári Egyetem tanárai oktatják. 

Az együttműködés résztvevői hangsúlyozták: a program a vállalkozások és a hallgatók számára egyaránt előnyös, mivel a munkaadók már a képzés kezdetekor ki tudják választani azokat a leendő szakembereket, akiket a jövőben foglalkoztatni szeretnének, a hallgatók pedig már az indulásakor tudják, hogy munkahelyük az otthonuk közelében lesz, és hogy a képzés első napjától foglalkoztatják őket. 

A gépészeti szakemberek hiánya évek óta gondot jelent a Somogy megyei vállalkozások számára, melynek enyhítése érdekében a SKIK 2013-ban kezdett tárgyalásokat a Kaposvári Egyetemmel és a Dunaújvárosi Főiskolával a szakemberképzés elindításáról. 

A gépészmérnökképzésre február 15-ig a hagyományos felsőoktatási felvételi eljárás keretében lehet jelentkezni a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnök alapképzési szakát megjelölve.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.