Október elején hozta nyilvánosságra 2014/2015-ös felsőoktatási világrangsorát a brit Times Higher Education (THE). Megnéztük, milyen épületekben, campusokon tanulhatnak azok, akik a szakfolyóirat szerint a világ legjobb egyetemeire járnak. Galéria.
Az idén már negyedszer a California Institute of Technology (Caltech) végzett a Times Higher Education (THE) rangsorának első helyén: a top 10-be kizárólag amerikai és brit intézmények kerültek be. A listát a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. A 2014/2015-ös rangsorról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Íme, a top 10:
1. California Institute of Technology (USA)
2. Harvard (USA)
3. Oxford (UK)
4. Stanford (USA)
5. Cambridge (UK)
6. Massachusetts Institute of Technology (USA)
7. Princeton (USA)
8. University of California, Berkeley (USA)
9. Imperial College London (UK)
10. Yale (USA)
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
