Galéria: a világ tíz legjobb egyetemvárosa

Párizsban a legjobb egyetemistának lenni - derül ki a QS 2013-as rangsorából. A legjobb egyetemvárosok listájára a francia főváros mellett London, Szingapúr, Melbourne és Zürich is felkerült. A szakemberek csak a 250 ezer főnél népesebb településeket rangsorolták, és további feltétel volt, hogy a városok rendelkezzenek legalább két olyan felsőoktatási intézménnyel, amelyek szerepelnek a QS egyetemi rangsorában. Galéria.

  • Eduline

1. Párizs

A Sorbonne egyik épülete Párizsban
Wikipedia

2. London

A London School of Economics
Wikipedia

3. Szingapúr

A National University of Singapore egyik épülete
Wikipedia

4. Melbourne

A melbourne-i egyetem
Wikipedia

5. Zürich

Az ETH Zürich épülete
Wikipedia

Milyen szempontok alapján állították össze az egyetemvárosok rangsorát? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.