Augusztus 31-ig lehet jelentkezni a Matsumae Nemzetközi Alapítvány ösztöndíjára, amivel lehetőségetek nyílna Japánban kutatni.
A 2016. évi Kutatói Ösztöndíj Program keretében várhatóan 20 ösztöndíj helyre lehet pályázniuk azoknak a kutatóknak, akik PhD fokozattal rendelkeznek, de a pályázat benyújtásakor még nem töltötték be a 49. évet.
A 3-6 hónaposra tervezett kutatásnak 2016 áprilisa és 2017 márciusa közötti időszakra kell esnie. Elsődlegesen a természettudományok, a mérnöki tudományok és az orvostudományok területéről várják a pályázókat. A kutatók szabadon választhatják meg a japán fogadó intézményt, de a fogadókészségről az intézmény nyilatkozatát csatolniuk kell a pályázathoz. A külföldi ösztöndíjakról szóló cikkeinket itt találjátok.
A pályázatokat 2015. augusztus 31-ig kell benyújtani a Matsumae Nemzetközi Alapítvány (MIF) részére. Erről további információt itt találtok.
A Matsumae Nemzetközi Alapítványt (MIF) 1979-ben Shigeyoshi Matsumae az Alexander von Humboldt Alapítványtól nyert indíttatás alapján hozta létre. Alapításának fő célja az volt, hogy az ösztöndíjjal kiváló szakmai képességekkel és emberi tulajdonságokkal rendelkező kutatókat vonzzanak Japánba a világ minden részéről, nemtől, fajtól, ideológiai meggyőződéstől és nemzetiségtől függetlenül annak érdekében, hogy az országot jobban megismerve, a kialakuló kapcsolatok és barátságok révén ezek a kutatók később hozzájárulhassanak a béke stabil fenntartásához.
Az Alapítvány megalapítása óta 112 országból 721 kutató végezhetett kutatásokat Japánban az ösztöndíj program segítségével, köztük 13 magyar kutató.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
