Féléves ösztöndíj Japánba: így pályázhattok

Augusztus 31-ig lehet jelentkezni a Matsumae Nemzetközi Alapítvány ösztöndíjára, amivel lehetőségetek nyílna Japánban kutatni.

  • Eduline

A 2016. évi Kutatói Ösztöndíj Program keretében várhatóan 20 ösztöndíj helyre lehet pályázniuk azoknak a kutatóknak, akik PhD fokozattal rendelkeznek, de a pályázat benyújtásakor még nem töltötték be a 49. évet.

A 3-6 hónaposra tervezett kutatásnak 2016 áprilisa és 2017 márciusa közötti időszakra kell esnie. Elsődlegesen a természettudományok, a mérnöki tudományok és az orvostudományok területéről várják a pályázókat. A kutatók szabadon választhatják meg a japán fogadó intézményt, de a fogadókészségről az intézmény nyilatkozatát csatolniuk kell a pályázathoz. A külföldi ösztöndíjakról szóló cikkeinket itt találjátok.

A pályázatokat 2015. augusztus 31-ig kell benyújtani a Matsumae Nemzetközi Alapítvány (MIF) részére. Erről további információt itt találtok.

A Matsumae Nemzetközi Alapítványt (MIF) 1979-ben Shigeyoshi Matsumae az Alexander von Humboldt Alapítványtól nyert indíttatás alapján hozta létre. Alapításának fő célja az volt, hogy az ösztöndíjjal kiváló szakmai képességekkel és emberi tulajdonságokkal rendelkező kutatókat vonzzanak Japánba a világ minden részéről, nemtől, fajtól, ideológiai meggyőződéstől és nemzetiségtől függetlenül annak érdekében, hogy az országot jobban megismerve, a kialakuló kapcsolatok és barátságok révén ezek a kutatók később hozzájárulhassanak a béke stabil fenntartásához.

Az Alapítvány megalapítása óta 112 országból 721 kutató végezhetett kutatásokat Japánban az ösztöndíj program segítségével, köztük 13 magyar kutató.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.