Féléves ösztöndíj Japánba: így pályázhattok

Augusztus 31-ig lehet jelentkezni a Matsumae Nemzetközi Alapítvány ösztöndíjára, amivel lehetőségetek nyílna Japánban kutatni.

  • Eduline

A 2016. évi Kutatói Ösztöndíj Program keretében várhatóan 20 ösztöndíj helyre lehet pályázniuk azoknak a kutatóknak, akik PhD fokozattal rendelkeznek, de a pályázat benyújtásakor még nem töltötték be a 49. évet.

A 3-6 hónaposra tervezett kutatásnak 2016 áprilisa és 2017 márciusa közötti időszakra kell esnie. Elsődlegesen a természettudományok, a mérnöki tudományok és az orvostudományok területéről várják a pályázókat. A kutatók szabadon választhatják meg a japán fogadó intézményt, de a fogadókészségről az intézmény nyilatkozatát csatolniuk kell a pályázathoz. A külföldi ösztöndíjakról szóló cikkeinket itt találjátok.

A pályázatokat 2015. augusztus 31-ig kell benyújtani a Matsumae Nemzetközi Alapítvány (MIF) részére. Erről további információt itt találtok.

A Matsumae Nemzetközi Alapítványt (MIF) 1979-ben Shigeyoshi Matsumae az Alexander von Humboldt Alapítványtól nyert indíttatás alapján hozta létre. Alapításának fő célja az volt, hogy az ösztöndíjjal kiváló szakmai képességekkel és emberi tulajdonságokkal rendelkező kutatókat vonzzanak Japánba a világ minden részéről, nemtől, fajtól, ideológiai meggyőződéstől és nemzetiségtől függetlenül annak érdekében, hogy az országot jobban megismerve, a kialakuló kapcsolatok és barátságok révén ezek a kutatók később hozzájárulhassanak a béke stabil fenntartásához.

Az Alapítvány megalapítása óta 112 országból 721 kutató végezhetett kutatásokat Japánban az ösztöndíj program segítségével, köztük 13 magyar kutató.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.