Évről évre egyre kevesebb egyetemen tanulhatnak ingyen a külföldi diákok, Finnországban, Norvégiában, Svédországban...
Évről évre egyre kevesebb egyetemen tanulhatnak ingyen a külföldi diákok, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, Németországban és Ausztriában azonban még mindig érdemes próbálkozni – derül ki a Scholarships for Development nevű oldal összeállításából.
Finnország
Finnországban több olyan képzést találhattok, amelyekért az Európai Unió tagországaiból érkező hallgatóknak nem kell fizetniük. Teljes ingyenességet azonban senki se várjon, a tankönyvekről és a taneszközökről mindenki saját maga gondoskodik. A szállás sem olcsó, egy egyágyas kollégiumi szoba havonta átlagosan 700 euróba, vagyis 200 ezer forintba kerül.
Norvégia
A norvég állami egyetemeken az alap-, a mester- és a doktori képzések is ingyenesek, persze az angoltudás itt is alapelvárás. Mindössze jelképes beiratkozási díjat kell fizetni, ez átszámítva 10 és 20 ezer forint között mozog szemeszterenként. A lakhatási költségek azonban itt is elég borsosak, ellátással együtt nagyjából havi 300 ezer forintot kell fizetni a kollégiumért.
Svédország
2010-ig Svédországban teljesen ingyenes volt a felsőoktatás, két éve viszont vége szakadt a jó világnak, a parlament megszavazta a tandíj bevezetését. Számos egyetem azonban továbbra is igyekszik megőrizni a nemzetközi légkört, és rész- vagy teljes ösztöndíjat kínál a külföldi hallgatóknak.
Németország
Németországban a 2006/2007-es tanév óta az egyetemek dönthetik el, kérnek-e a hallgatóktól tandíjat, vagy nem. A lehetőség ellenére mindössze négy tartomány (Baden-Württemberg, Bavaria, Hamburg és Lower Saxony) tette fizetőssé az alapképzéseket, máshol csak egy körülbelül 15 ezer forintos beiratkozási díjat kérnek. A mesterszakokért azonban már a legtöbb helyen fizetni kell. A szállásra és az ellátásra nagyjából 800 eurót, vagyis 220 ezer forintot költenek a hallgatók.
Ausztria
EU-s állampolgároknak Ausztriában szinte ingyen van az oktatás, mindössze az osztrák diákszervezetnek kell befizetni a kötelező díjat: ez balesetbiztosítással együtt 17,50 euró, azaz ötezer forint szemeszterenként. Több mint 200 ezer forintot kell számolni szállásra és ellátásra havonta, kivéve, ha valaki meg tudja megoldani, hogy a határ magyarországi oldaláról járjon be az egyetemre. A külföldi lehetőségekről még több információt találtok itt.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
