Így cselezhetitek ki a Hoffmann-rendszert: itt tanulhattok tandíj és szerződés nélkül

Évről évre egyre kevesebb egyetemen tanulhatnak ingyen a külföldi diákok, Finnországban, Norvégiában, Svédországban...

  • Eduline
HVG Archvív

Évről évre egyre kevesebb egyetemen tanulhatnak ingyen a külföldi diákok, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, Németországban és Ausztriában azonban még mindig érdemes próbálkozni – derül ki a Scholarships for Development nevű oldal összeállításából.

Finnország

Finnországban több olyan képzést találhattok, amelyekért az Európai Unió tagországaiból érkező hallgatóknak nem kell fizetniük. Teljes ingyenességet azonban senki se várjon, a tankönyvekről és a taneszközökről mindenki saját maga gondoskodik. A szállás sem olcsó, egy egyágyas kollégiumi szoba havonta átlagosan 700 euróba, vagyis 200 ezer forintba kerül.

Norvégia

A norvég állami egyetemeken az alap-, a mester- és a doktori képzések is ingyenesek, persze az angoltudás itt is alapelvárás. Mindössze jelképes beiratkozási díjat kell fizetni, ez átszámítva 10 és 20 ezer forint között mozog szemeszterenként. A lakhatási költségek azonban itt is elég borsosak, ellátással együtt nagyjából havi 300 ezer forintot kell fizetni a kollégiumért.

Svédország

2010-ig Svédországban teljesen ingyenes volt a felsőoktatás, két éve viszont vége szakadt a jó világnak, a parlament megszavazta a tandíj bevezetését. Számos egyetem azonban továbbra is igyekszik megőrizni a nemzetközi légkört, és rész- vagy teljes ösztöndíjat kínál a külföldi hallgatóknak.

Németország

Németországban a 2006/2007-es tanév óta az egyetemek dönthetik el, kérnek-e a hallgatóktól tandíjat, vagy nem. A lehetőség ellenére mindössze négy tartomány (Baden-Württemberg, Bavaria, Hamburg és Lower Saxony) tette fizetőssé az alapképzéseket, máshol csak egy körülbelül 15 ezer forintos beiratkozási díjat kérnek. A mesterszakokért azonban már a legtöbb helyen fizetni kell. A szállásra és az ellátásra nagyjából 800 eurót, vagyis 220 ezer forintot költenek a hallgatók.

Ausztria

EU-s állampolgároknak Ausztriában szinte ingyen van az oktatás, mindössze az osztrák diákszervezetnek kell befizetni a kötelező díjat: ez balesetbiztosítással együtt 17,50 euró, azaz ötezer forint szemeszterenként. Több mint 200 ezer forintot kell számolni szállásra és ellátásra havonta, kivéve, ha valaki meg tudja megoldani, hogy a határ magyarországi oldaláról járjon be az egyetemre. A külföldi lehetőségekről még több információt találtok itt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.