Évről évre egyre kevesebb egyetemen tanulhatnak ingyen a külföldi diákok, Finnországban, Norvégiában, Svédországban...
Évről évre egyre kevesebb egyetemen tanulhatnak ingyen a külföldi diákok, Finnországban, Norvégiában, Svédországban, Németországban és Ausztriában azonban még mindig érdemes próbálkozni – derül ki a Scholarships for Development nevű oldal összeállításából.
Finnország
Finnországban több olyan képzést találhattok, amelyekért az Európai Unió tagországaiból érkező hallgatóknak nem kell fizetniük. Teljes ingyenességet azonban senki se várjon, a tankönyvekről és a taneszközökről mindenki saját maga gondoskodik. A szállás sem olcsó, egy egyágyas kollégiumi szoba havonta átlagosan 700 euróba, vagyis 200 ezer forintba kerül.
Norvégia
A norvég állami egyetemeken az alap-, a mester- és a doktori képzések is ingyenesek, persze az angoltudás itt is alapelvárás. Mindössze jelképes beiratkozási díjat kell fizetni, ez átszámítva 10 és 20 ezer forint között mozog szemeszterenként. A lakhatási költségek azonban itt is elég borsosak, ellátással együtt nagyjából havi 300 ezer forintot kell fizetni a kollégiumért.
Svédország
2010-ig Svédországban teljesen ingyenes volt a felsőoktatás, két éve viszont vége szakadt a jó világnak, a parlament megszavazta a tandíj bevezetését. Számos egyetem azonban továbbra is igyekszik megőrizni a nemzetközi légkört, és rész- vagy teljes ösztöndíjat kínál a külföldi hallgatóknak.
Németország
Németországban a 2006/2007-es tanév óta az egyetemek dönthetik el, kérnek-e a hallgatóktól tandíjat, vagy nem. A lehetőség ellenére mindössze négy tartomány (Baden-Württemberg, Bavaria, Hamburg és Lower Saxony) tette fizetőssé az alapképzéseket, máshol csak egy körülbelül 15 ezer forintos beiratkozási díjat kérnek. A mesterszakokért azonban már a legtöbb helyen fizetni kell. A szállásra és az ellátásra nagyjából 800 eurót, vagyis 220 ezer forintot költenek a hallgatók.
Ausztria
EU-s állampolgároknak Ausztriában szinte ingyen van az oktatás, mindössze az osztrák diákszervezetnek kell befizetni a kötelező díjat: ez balesetbiztosítással együtt 17,50 euró, azaz ötezer forint szemeszterenként. Több mint 200 ezer forintot kell számolni szállásra és ellátásra havonta, kivéve, ha valaki meg tudja megoldani, hogy a határ magyarországi oldaláról járjon be az egyetemre. A külföldi lehetőségekről még több információt találtok itt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
