Egy év alatt 38 százalékkal nőtt az angol nyelvű egyetemi, főiskolai képzések száma Németországban, Franciaországban...
Egy év alatt 38 százalékkal nőtt az angol nyelvű egyetemi, főiskolai képzések száma Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban egy friss kutatás szerint. Európai szinten a mesterképzések egyharmadát - 6407 szakot - angolul indítják - írja a Telegraph.
Az amerikai Institute of International Education szervezet kutatása szerint a kontinens országainak angol nyelvű képzései a nagy-britanniai egyetemektől fogják "elszívni" a hallgatókat: ebben közrejátszik az is, hogy a szigetországban való tartózkodásra szigorúbb követelmények vonatkoznak, és általában a tandíj is magasabb. A külföldi hallgatók száma ugyanakkor egyelőre Nagy-Britanniában sem csökken. Mely országokban tanulhattok ingyen? Cikkünket itt olvashatjátok.
Franciarországban 946, Németországban 733, Svédországban 708, Franciaországban 494, Spanyolországban 373, Dániában 327, Olaszországban 304, Svájcban 281, Finnországban 261, Belgiumban pedig 253 angol nyelvű mesterképzés közül válogathatnak a hallgatók.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
