Név szerinti egyhangú szavazással erősítette meg hétfőn az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa az egyetem vezetésének korábbi állásfoglalását az intézmény morális elvárásairól. A következő ülésen a tervek szerint etikai kódexet is elfogadnak.

Az egyetem közleményében kiemelte: a Mezey Barna rektor előterjesztésére elfogadott szövegben az olvasható, hogy az ELTE elvárja valamennyi egyetemi polgárától, hogy minden oktatási, kutatási, kulturális és közéleti tevékenysége során tartsa kötelezőnek a másik ember tiszteletének elvét és az alapvető emberi értékek védelmét.

A közleményben idézett dokumentum szerint az ELTE polgáraiként a leghatározottabban visszautasítják azokat a provokációkat, amelyek megsértették kollégáik, hallgatóik személyiségét. Az egyetem vezetésének korábban kiadott nyilatkozatát támogatva fejezik ki az ELTE morális közösségének alapelvét, amelynek érvényesülése érdekében mindannyian cselekedni vagyunk kötelesek - írták.

Akik az egyetemen tanulnak, oktatnak, kutatnak, nem csupán a legmagasabb színvonalú szakmai munka követelményének kell eleget tenniük, hanem az ország meghatározó szellemi műhelyének, normaadó közösségének is a tagjai. Ezért velük szemben morális elvárásokat is támasztanak, amelyek az alapvető emberi értékek védelmén és tiszteletén alapulnak - rögzítették.

Kitértek arra is: különösen nagy oktatóik felelőssége, a fiatal nemzedékek legkiválóbb képviselői tisztelik meg évről évre bizalmukkal az egyetemet. "Kötelességünk olyan értékek közvetítésével is hozzájárulni szellemi fejlődésükhöz, amelyek az emberi méltóság és a szabadságjogok megsértésének, a kirekesztésnek, a gyűlöletkeltésnek, az embertelenségnek a feltétlen elutasítását elemi normává érlelik bennük" - olvasható az állásfoglalásban.

A szenátus követező ülésen a tervek szerint etikai kódexet fogadnak el, amely minden ELTE-s oktatóra, dolgozóra és hallgatóra vonatkozik majd. Dezső Tamás dékán az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében tudatta: etikai nyilatkozatot készít az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, amivel azt akarják egyértelműsíteni, hogy az egyetemen semmiféle kirekesztésnek nincs helye.

Az eset előzményeit felidézve közölte: március 14-én ismeretlenek kisebbség elleni izgatásra alkalmas uszító, "zsidózó" matricákat ragasztottak ki néhány oktató névtáblájára, illetve az A épület egyik termének néhány padjára. A dékán hozzátette: bejelentését követően a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai még aznap megkezdték a bizonyítékok begyűjtését, illetve a tanúk meghallgatását.

Dezső Tamás hangsúlyozta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán minden, az emberi lét bármely aspektusát érintő, arra utaló vagy a mentén megosztó, uszító diszkriminatív jelenséget üldözni fog, és az eddigiekhez hasonlóan minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog ellenük.

Az atv.hu februárban arról írt, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatói önkormányzata világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján készített listákat a gólyákról: azóta a lista már személyes adatokkal, emailcímekkel, telefonszámokkal, sőt képekkel együtt is elérhető az interneten.