Míg a középiskolásoknál átlagosan 15 ezer forint a havi keret, az egyetemi, főiskolai hallgatók 45 ezer forintból...
Míg a középiskolásoknál átlagosan 15 ezer forint a havi keret, az egyetemi, főiskolai hallgatók 45 ezer forintból gazdálkodnak - derül ki a BellResearch által az Erste Bank számára készített, 15-26 éves korosztály bankolási szokásait vizsgáló felmérésből.
Közülük 1,3 millió főnek van bankkapcsolata. A 26 éven aluliak a készpénzt preferálják, a banki termékek közül pedig elsősorban a bankkártyájukat, bankszámlájukat használják. A készpénzhasználatot preferáló diákok közel felének - 49 százalékának - a szülői vagy rokoni támogatás jelenti az elsődleges pénzforrást, saját keresete az érintettek harmadának van. Az egyetemisták és főiskolások ötöde húszezer forintnál kevesebből él, minden második hallgató pedig 20-40 ezer forintból gazdálkodik havonta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának felmérése szerint. A részleteket itt olvashatjátok.
Az életkor és végzettség emelkedésével párhuzamosan jelentősen növekszik a bankoló diákok aránya: a középiskolások alig több mint felének, 56 százalékának van bankkapcsolata, a felsőoktatásban tanulóknál azonban közel 100 százalékos az arány. Az úgynevezett Y/Z generáció tagjai a bankválasztásnál a költségek mellett a családtagok, elsősorban az anyák ajánlása, a bankautomaták száma, a bankfiók közelsége, a bank hírneve, valamint a szolgáltatások minősége alapján döntenek.
A kutatásból az is kiderül, hogy bár bankszámlát és bankkártyát több mint négyötödük használ, de a bankkártyájukat napi rendszerességgel vagy hetente többször használók aránya 25 százalék alatti. A többi banki szolgáltatás kevésbé népszerű a körükben: a 26 éven aluliak negyedének van megtakarítása, 7 százalékuk rendelkezik folyószámlahitellel, míg az egyéb pénzügyi termékek elterjedtsége ennél alacsonyabb.
Bár a diákok többsége, 55 százaléka hűséges mostani bankjához, 22 százalékuk már túl van legalább egy bankváltáson. A bankváltás indokaként 40 százalék azt hozta fel, hogy feleslegessé vált a szolgáltatás, 25 százalékuk a díjak miatt váltott, 23 százalékuk pedig kedvezőbb ajánlata miatt lépett kapcsolatba új pénzintézettel. A már banki ügyfélnek számító diákok ötöde bizonytalan abban, hogy melyik bankot választaná, a bankkapcsolattal nem rendelkezőknél pedig 35 százalékos ez az arány. A bankkapcsolattal nem rendelkező fiatalok tizede egyik bankhoz sem szeretne tartozni.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
