Míg a középiskolásoknál átlagosan 15 ezer forint a havi keret, az egyetemi, főiskolai hallgatók 45 ezer forintból...
Míg a középiskolásoknál átlagosan 15 ezer forint a havi keret, az egyetemi, főiskolai hallgatók 45 ezer forintból gazdálkodnak - derül ki a BellResearch által az Erste Bank számára készített, 15-26 éves korosztály bankolási szokásait vizsgáló felmérésből.
Közülük 1,3 millió főnek van bankkapcsolata. A 26 éven aluliak a készpénzt preferálják, a banki termékek közül pedig elsősorban a bankkártyájukat, bankszámlájukat használják. A készpénzhasználatot preferáló diákok közel felének - 49 százalékának - a szülői vagy rokoni támogatás jelenti az elsődleges pénzforrást, saját keresete az érintettek harmadának van. Az egyetemisták és főiskolások ötöde húszezer forintnál kevesebből él, minden második hallgató pedig 20-40 ezer forintból gazdálkodik havonta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának felmérése szerint. A részleteket itt olvashatjátok.
Az életkor és végzettség emelkedésével párhuzamosan jelentősen növekszik a bankoló diákok aránya: a középiskolások alig több mint felének, 56 százalékának van bankkapcsolata, a felsőoktatásban tanulóknál azonban közel 100 százalékos az arány. Az úgynevezett Y/Z generáció tagjai a bankválasztásnál a költségek mellett a családtagok, elsősorban az anyák ajánlása, a bankautomaták száma, a bankfiók közelsége, a bank hírneve, valamint a szolgáltatások minősége alapján döntenek.
A kutatásból az is kiderül, hogy bár bankszámlát és bankkártyát több mint négyötödük használ, de a bankkártyájukat napi rendszerességgel vagy hetente többször használók aránya 25 százalék alatti. A többi banki szolgáltatás kevésbé népszerű a körükben: a 26 éven aluliak negyedének van megtakarítása, 7 százalékuk rendelkezik folyószámlahitellel, míg az egyéb pénzügyi termékek elterjedtsége ennél alacsonyabb.
Bár a diákok többsége, 55 százaléka hűséges mostani bankjához, 22 százalékuk már túl van legalább egy bankváltáson. A bankváltás indokaként 40 százalék azt hozta fel, hogy feleslegessé vált a szolgáltatás, 25 százalékuk a díjak miatt váltott, 23 százalékuk pedig kedvezőbb ajánlata miatt lépett kapcsolatba új pénzintézettel. A már banki ügyfélnek számító diákok ötöde bizonytalan abban, hogy melyik bankot választaná, a bankkapcsolattal nem rendelkezőknél pedig 35 százalékos ez az arány. A bankkapcsolattal nem rendelkező fiatalok tizede egyik bankhoz sem szeretne tartozni.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
