Míg a középiskolásoknál átlagosan 15 ezer forint a havi keret, az egyetemi, főiskolai hallgatók 45 ezer forintból...
Míg a középiskolásoknál átlagosan 15 ezer forint a havi keret, az egyetemi, főiskolai hallgatók 45 ezer forintból gazdálkodnak - derül ki a BellResearch által az Erste Bank számára készített, 15-26 éves korosztály bankolási szokásait vizsgáló felmérésből.
Közülük 1,3 millió főnek van bankkapcsolata. A 26 éven aluliak a készpénzt preferálják, a banki termékek közül pedig elsősorban a bankkártyájukat, bankszámlájukat használják. A készpénzhasználatot preferáló diákok közel felének - 49 százalékának - a szülői vagy rokoni támogatás jelenti az elsődleges pénzforrást, saját keresete az érintettek harmadának van. Az egyetemisták és főiskolások ötöde húszezer forintnál kevesebből él, minden második hallgató pedig 20-40 ezer forintból gazdálkodik havonta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának felmérése szerint. A részleteket itt olvashatjátok.
Az életkor és végzettség emelkedésével párhuzamosan jelentősen növekszik a bankoló diákok aránya: a középiskolások alig több mint felének, 56 százalékának van bankkapcsolata, a felsőoktatásban tanulóknál azonban közel 100 százalékos az arány. Az úgynevezett Y/Z generáció tagjai a bankválasztásnál a költségek mellett a családtagok, elsősorban az anyák ajánlása, a bankautomaták száma, a bankfiók közelsége, a bank hírneve, valamint a szolgáltatások minősége alapján döntenek.
A kutatásból az is kiderül, hogy bár bankszámlát és bankkártyát több mint négyötödük használ, de a bankkártyájukat napi rendszerességgel vagy hetente többször használók aránya 25 százalék alatti. A többi banki szolgáltatás kevésbé népszerű a körükben: a 26 éven aluliak negyedének van megtakarítása, 7 százalékuk rendelkezik folyószámlahitellel, míg az egyéb pénzügyi termékek elterjedtsége ennél alacsonyabb.
Bár a diákok többsége, 55 százaléka hűséges mostani bankjához, 22 százalékuk már túl van legalább egy bankváltáson. A bankváltás indokaként 40 százalék azt hozta fel, hogy feleslegessé vált a szolgáltatás, 25 százalékuk a díjak miatt váltott, 23 százalékuk pedig kedvezőbb ajánlata miatt lépett kapcsolatba új pénzintézettel. A már banki ügyfélnek számító diákok ötöde bizonytalan abban, hogy melyik bankot választaná, a bankkapcsolattal nem rendelkezőknél pedig 35 százalékos ez az arány. A bankkapcsolattal nem rendelkező fiatalok tizede egyik bankhoz sem szeretne tartozni.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
