Ennyi lesz a diákhitel kamata 2014 első felében

Egy százalékponttal csökken mindkét diákhitel-konstrukció kamata - közölte a Diákhitel Központ Zrt.

  • MTI
Stiller Ákos

Egy százalékponttal csökken mindkét diákhitel-konstrukció kamata - közölte a Diákhitel Központ Zrt. csütörtökön az MTI-vel. Így 2014. január 1-től a - szabad felhasználású - diákhitel1 aktuális kamatlábát 6,50 százalékban, a diákhitel2 kamatát pedig 7,75 százalékban határozta meg a társaság, a jövő év január 1-je és június 30-a közötti időszakra.

A kötött felhasználású - diákhitel2 - hitelforma esetében az állami kamattámogatás miatt az ügyfelekre eső rész továbbra is fix 2 százalék. Az ezen felüli kamatrészt a magyar állam kamattámogatás formájában állja a hitelfelvevő helyett. A kedvező kamatfeltételek a következetes finanszírozási politikának, valamint a törlesztő ügyfelek fizetési fegyelmének köszönhető - jegyzi meg a közlemény.

A diákhitel felvehető összegei változatlanok: a szabad felhasználású diákhitel konstrukció esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető, míg a kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.