A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azt javasolja, hogy a jövőben a főiskolákat főigazgatók...
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azt javasolja, hogy a jövőben a főiskolákat főigazgatók vezessék, és csakis az egyetemek első számú vezetőit nevezzék ki rektornak, a testület a mesterképzés lehetőségét is az egyetemek kiváltságává tenné - írta a Magyar Nemzet pénteken.
A lap úgy tudja, a felsőoktatási stratégia irányaihoz tett állásfoglalásában a MAB a főiskolai és az egyetemi oktatók között is határozott különbséget tenne, szükségesnek tartja meghatározni az egyetemi tanárra és a főiskolai tanárra vonatkozó követelményrendszert, amely nem lehet egyforma: míg az előbbinek folyamatos, nemzetközi mutatókkal igazolt tudományos teljesítményt kell produkálnia, utóbbitól elsősorban a gyakorlati célú oktatási feladatok magas szintű elvégzését kell elvárni.
A testület javaslata szerint az egyetem az alap-, a mester- és a doktori képzések helyszíne lenne, a felsőoktatási szakképzést ebben az intézménytípusban meg kellene tiltani. A főiskolák csak alapképzést végeznének, s számukra csak kivételes esetekben engedélyeznék a mesterképzést, míg a közösségi főiskolákon a felsőoktatási szakképzés lenne a fő irányvonal, és csak kivételes esetben indulhatna egy-egy alapszak - írta a Magyar Nemzet.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
