A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azt javasolja, hogy a jövőben a főiskolákat főigazgatók...
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azt javasolja, hogy a jövőben a főiskolákat főigazgatók vezessék, és csakis az egyetemek első számú vezetőit nevezzék ki rektornak, a testület a mesterképzés lehetőségét is az egyetemek kiváltságává tenné - írta a Magyar Nemzet pénteken.
A lap úgy tudja, a felsőoktatási stratégia irányaihoz tett állásfoglalásában a MAB a főiskolai és az egyetemi oktatók között is határozott különbséget tenne, szükségesnek tartja meghatározni az egyetemi tanárra és a főiskolai tanárra vonatkozó követelményrendszert, amely nem lehet egyforma: míg az előbbinek folyamatos, nemzetközi mutatókkal igazolt tudományos teljesítményt kell produkálnia, utóbbitól elsősorban a gyakorlati célú oktatási feladatok magas szintű elvégzését kell elvárni.
A testület javaslata szerint az egyetem az alap-, a mester- és a doktori képzések helyszíne lenne, a felsőoktatási szakképzést ebben az intézménytípusban meg kellene tiltani. A főiskolák csak alapképzést végeznének, s számukra csak kivételes esetekben engedélyeznék a mesterképzést, míg a közösségi főiskolákon a felsőoktatási szakképzés lenne a fő irányvonal, és csak kivételes esetben indulhatna egy-egy alapszak - írta a Magyar Nemzet.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
