Új épületben tanulnak a szegedi mérnökhallgatók

A műszaki tanulmányokat folytató hallgatók működés közben, helyben ismerhetik meg a legkorszerűbb energetikai és...

  • MTI

A műszaki tanulmányokat folytató hallgatók működés közben, helyben ismerhetik meg a legkorszerűbb energetikai és épületgépészeti megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Mérnöki Karának új épületében, amelyet csütörtökön adtak át.

Az új épület. További képekért kattints
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta: az új oktatási tömb kivitelezése 917 millió forintba került, ebből 752 millió volt uniós támogatás. A beruházás a több mint 7,7 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló Tudássétány program része, ennek egyik elemeként történt meg az egyetem központi épületének rekonstrukciója, és jelenleg is folyik a Dóm téri laboratóriumok és oktatási egységek felújítása – tudatta a szakember.

Rovó István, az egyetem műszaki igazgatója elmondta: a 3300 négyzetméteres épület fűtésigénye az alkalmazott korszerű technológiáknak köszönhetően csupán annyi, mint két-három családi házé. Tájékoztatása szerint a fűtés és a használati meleg víz jelentős részét geotermikus energia, 100 méter mély talajszondák biztosítják, a kisegítő gázkazánokat csak mínusz 5 fokos külső hőmérséklet alatt kell bekapcsolni. Nyáron az épület hűtését is ez a hőszivattyú biztosítja, a hőenergia visszatáplálásával így hosszú távon is fenntarthatóvá téve a rendszert.

Az igazgató kitért arra, hogy az épület és a tetőablakok árnyékolása automatikus, ahogy a fűtés is csak akkor kapcsol be, ha mozgás van az épületben. A laborokban, folyósokon és termekben a fényt energiatakarékos ledvilágítás biztosítja, az ehhez szükséges villamos energia egy részét pedig az épület tetejére telepített napelemek termelik meg. 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.