A professor emeritust, a pécsi művészeti kar alapító-oktatóját 85 éves korában szombaton érte a halál - közölte az oktatási intézmény.
A PTE-MK a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elhunyt az elismert szobrász.
Bencsik István 1931-ben született Marcaliban, 1951-1957-ig tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, a mestere Mikus Sándor volt. 1965-től 1967-ig a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület elnöke volt.
Budapesten, a Százados úti művésztelepen lakott, 1982-től Pécsen élt. 1954-től kiállító művész. 1957-1959 között Makrisz Agamemnon asszisztenseként dolgozott. A villányi Nemzetközi Szobrászati- és a nagyatádi Nemzetközi Faszobrászati Alkotótelep egyik alapítója volt. 1982-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Kar Rajztanszékének tanára, majd docense lett. 1990-től a volosi művtelep (GR) igazgatója.
1991-ben egyik alapítója volt a pécsi Képzőművészeti Mesteriskolának. 1993-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1991-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja volt.
Pályája kezdetén lírai, figurális szobrokat alkotott. 1968-tól az emberi mellkas térbeli koordinátái alapján orvosi célra, fakockákból ragasztott, összecsiszolt, plasztikus, felnagyított, objektívan ábrázolt torzókat mintázott. Ugyanebben az időben fémlemezből hajtogatással, gyűréssel, gesztusszobrokat hozott létre, fémtárgyakat alakított át amorf alakzatokká, drótplasztikákat készített. Az 1970-es évek elején a villányi és a nagyatádi alkotótelepen nonfiguratív szobrokat faragott.
A 70-es évek második felétől a torzó lesz művészetében a meghatározó motívum. A torzók folytatásai a testrészleteket ábrázoló nagyméretű kő-, fa- és márványszobrai és a 80-as évek második felétől születő, ujjrészletekből épülő sorozata.
A nőiség, a női test szépségét bemutató kései alkotásaiból 2014 októberében nyílt kiállítás a baranyai megyeszékhely Pécsi Galériájában. Művei szerepeltek a PTE-MK alapításának huszadik évfordulóját ünneplő - idén május végén megnyílt - reprezentatív képzőművészeti kiállításának tárgyai között.
Művészetét 1992-ben Kossuth-díjjal ismerték el, 2009-ben megkapta a Pécsi Kisplasztikai Biennálé nagydíját, 2009-ben a Prima-díjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
