Egyre több a külföldi hallgató a cseh egyetemeken

Folyamatosan emelkedik az utóbbi években a csehországi egyetemeken és főiskolákon tanuló külföldi hallgatók száma.

  • MTI
Wikipedia

A cseh oktatásügyi minisztérium honlapján közölt adatok szerint 2017 végén 43 831 külföldi tanult a cseh felsőoktatási intézményekben, 334-gyel többen, mint az előző iskolaévben. Az egyetemi és főiskolai hallgatók összlétszáma tavaly decemberben 299 054 volt, tehát a külföldiek a hallgatók mintegy 15 százalékát teszik ki. Az állami intézményeket 38 ezer, a magánintézményeket nem egészen 6 ezer külföldi látogatta. 

A külföldi állampolgárságú hallgatók mintegy kétharmada ingyenesen látogatta a csehországi egyetemeket és főiskolákat. A hatályos szabályok szerint ugyanis az állami felsőoktatási intézmények cseh nyelvű tanfolyamait a külföldiek is ingyen látogathatják, fizetni csak az angol, német vagy orosz nyelvű oktatásért, illetve a magánegyetemeken és magánfőiskolákon kell. 

A cseh oktatásügyi tárca támogatja a külföldi állampolgárok csehországi tanulmányait, mert azokat az ország számára több szempontból is hasznosnak tartja. Ha a külföldiek Csehországban maradnak, akkor az ország képzett munkaerőhöz jut, ha visszamennek hazájukba, akkor pedig hozzájárulhatnak a Csehországgal fenntartott kapcsolatok megerősítéséhez, Csehország népszerűsítéséhez - írja a szakminisztérium a statisztikához fűzött közleményében. 

A cseh állam az idegen nyelveken is oktató iskolákat 2016-ban 250 millió koronával (2,9 milliárd forint) támogatta. Ezeket az állami felsőoktatási intézményeket 2016-ban mintegy 7000 külföldi látogatta. Összehasonlításul: 2006-ban a tanulmányaikért fizető külföldi diákok száma mintegy 700 volt. Az idegen nyelvű oktatásért a külföldi diákok 2016-ban mintegy 1,16 milliárd koronát (13,45 milliárd forint) fizettek. 

A csehországi főiskolákon és egyetemeken tanuló külföldiek felét a szlovák állampolgárok teszik ki, akik ingyen tanulnak, mert a cseh nyelvű tanfolyamokat látogatják. A szlovákiai magyar diákok száma Csehországban néhány százra tehető, és az utóbbi időben csökken. 

A külföldi hallgatók negyedét a posztszovjet köztársaságokból származó diákok alkotják, számuk emelkedik. Ezen diákok számára nagy előnyt jelent, hogy tanulmányaik befejeztével külön engedély nélkül dolgozhatnak az európai uniós országokban - írja a cseh oktatási tárca.  A külföldi diákok mintegy 25 százaléka gazdasági szakokon tanul, 20-22 százalék a műszaki vagy az orvosi szakokat választja.

Ezt nem fogják megköszönni a magyar diákok - vagy minden marad a régiben?

Több mint egy év telt el a Brexit-népszavazás óta, de még mindig nem lehet tudni, hogy mire számíthatnak azok a magyar diákok, akik a jövőben valamelyik brit egyetemen szeretnének továbbtanulni. A kilépés nemcsak az EU-s országok külföldi diplomaszerzést fontolgató hallgatóinak, hanem a szigetország intézményeinek is fájhat: komoly hátrányba kerülhetnek az egyre élesedő globális felsőoktatási versenyben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.