Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, e szerint az állam a katolikus egyház által...
Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, e szerint az állam a katolikus egyház által állami iskolákban végzett hitoktatás költségeit a hittantanárok díjazásánál a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben biztosítja, a hit- és erkölcstankönyveknél pedig az erkölcstankönyvek támogatásának megfelelően.
Az október 21-én aláírt, módosított szerződés értelmében a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy arányuk elérje az állami felsőoktatási intézményekben ösztöndíjjal betölthető helyek öt százalékát. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az oktatásért felelős miniszter négyévenként - először a 2014-2015-ös tanév kezdete előtt - megállapodást köt, hogy az állami ösztöndíjas képzés ezen belül mely szakokon, milyen létszámmal vehető igénybe.
E nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Az állami támogatás 85 százalékát a kiemelt intézményként elismert Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskolának és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolának biztosítják.
Az állam biztosítja, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben állami ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytatók az állami egyetemek-főiskolák hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesüljenek.
Az állam emellett garantálja a hitéleti képzésben részt vevő hallgatók pénzügyi támogatását, azzal, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói összlétszám nem haladhatja meg évente a kétezer-ötszázat. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok támogatásával.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
