Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, e szerint az állam a katolikus egyház által...
Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, e szerint az állam a katolikus egyház által állami iskolákban végzett hitoktatás költségeit a hittantanárok díjazásánál a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben biztosítja, a hit- és erkölcstankönyveknél pedig az erkölcstankönyvek támogatásának megfelelően.
Az október 21-én aláírt, módosított szerződés értelmében a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy arányuk elérje az állami felsőoktatási intézményekben ösztöndíjjal betölthető helyek öt százalékát. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az oktatásért felelős miniszter négyévenként - először a 2014-2015-ös tanév kezdete előtt - megállapodást köt, hogy az állami ösztöndíjas képzés ezen belül mely szakokon, milyen létszámmal vehető igénybe.
E nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Az állami támogatás 85 százalékát a kiemelt intézményként elismert Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskolának és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolának biztosítják.
Az állam biztosítja, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben állami ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytatók az állami egyetemek-főiskolák hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesüljenek.
Az állam emellett garantálja a hitéleti képzésben részt vevő hallgatók pénzügyi támogatását, azzal, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói összlétszám nem haladhatja meg évente a kétezer-ötszázat. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok támogatásával.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
