Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, e szerint az állam a katolikus egyház által...
Az Országgyűlés hétfőn jóváhagyta a vatikáni szerződés módosítását, e szerint az állam a katolikus egyház által állami iskolákban végzett hitoktatás költségeit a hittantanárok díjazásánál a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben biztosítja, a hit- és erkölcstankönyveknél pedig az erkölcstankönyvek támogatásának megfelelően.
Az október 21-én aláírt, módosított szerződés értelmében a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben az állami ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatók számát úgy kell megállapítani, hogy arányuk elérje az állami felsőoktatási intézményekben ösztöndíjjal betölthető helyek öt százalékát. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az oktatásért felelős miniszter négyévenként - először a 2014-2015-ös tanév kezdete előtt - megállapodást köt, hogy az állami ösztöndíjas képzés ezen belül mely szakokon, milyen létszámmal vehető igénybe.
E nem hitéleti képzésekre folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és speciális támogatások mértéke nem lehet kevesebb évi 7,5 milliárd forintnál. Az állami támogatás 85 százalékát a kiemelt intézményként elismert Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, 13 százalékát az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának, 1-1 százalékát pedig a Gál Ferenc Főiskolának és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolának biztosítják.
Az állam biztosítja, hogy a katolikus egyház felsőoktatási intézményeiben állami ösztöndíjas képzésben tanulmányokat folytatók az állami egyetemek-főiskolák hallgatóival azonos jogcímeken, azonos mértékű hallgatói juttatásokban részesüljenek.
Az állam emellett garantálja a hitéleti képzésben részt vevő hallgatók pénzügyi támogatását, azzal, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói összlétszám nem haladhatja meg évente a kétezer-ötszázat. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok támogatásával.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
