Politológiai tanulmányokat kezdene Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, miután Norvégiában a bebörtönzöttek...
Politológiai tanulmányokat kezdene Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, miután Norvégiában a bebörtönzöttek számára is adott a lehetőség, hogy felsőoktatásban tanuljanak.
Ole Peter Ottersen, az oslói politológiai kar dékánja megerősítette, hogy a 77 ember lemészárlásáért elítélt norvég férfi felvette a kapcsolatot az egyetemmel, de hogy valóban folytathat-e tanulmányokat az intézményben, egyelőre bizonytalan. Az egyetemi vezető elmondta, Norvégiában megvan rá az elvi lehetőség, hogy egy elítélt tanulhasson, de a keretfeltételeket a börtönigazgatók határozzák meg. Ottersen hozzátette, a raboknak természetesen tilos a bejárás az egyetem épületébe, mert az biztonsági aggályokkal járna.
Breivik ugyanakkor nem fejezte be a középiskolát, ami meggátolja abban, hogy bármilyen felsőoktatási intézményben tanulmányokat kezdjen. Arra viszont van lehetősége, hogy távoktatásban egyes tárgyakat elvégezzen. A hír hallatán több egyetemi oktató is világossá tette: a tömeggyilkossal való személyes érintkezés minden formáját elutasítják.
A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breiviket 21 évi börtönbüntetésre ítélték, miután az oslói kormányszékház közelében 2011-ben autóba rejtett pokolgépet robbantott, majd Utoya szigetén gépfegyverrel mészárolt le táborozó fiatalokat.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
