Egyetemre menne a norvég tömeggyilkos

Politológiai tanulmányokat kezdene Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, miután Norvégiában a bebörtönzöttek...

  • MTI
Breivik. Politológiát tanulna
MTI / EPA / Heiko Junge

Politológiai tanulmányokat kezdene Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, miután Norvégiában a bebörtönzöttek számára is adott a lehetőség, hogy felsőoktatásban tanuljanak.

Ole Peter Ottersen, az oslói politológiai kar dékánja megerősítette, hogy a 77 ember lemészárlásáért elítélt norvég férfi felvette a kapcsolatot az egyetemmel, de hogy valóban folytathat-e tanulmányokat az intézményben, egyelőre bizonytalan. Az egyetemi vezető elmondta, Norvégiában megvan rá az elvi lehetőség, hogy egy elítélt tanulhasson, de a keretfeltételeket a börtönigazgatók határozzák meg. Ottersen hozzátette, a raboknak természetesen tilos a bejárás az egyetem épületébe, mert az biztonsági aggályokkal járna.

Breivik ugyanakkor nem fejezte be a középiskolát, ami meggátolja abban, hogy bármilyen felsőoktatási intézményben tanulmányokat kezdjen. Arra viszont van lehetősége, hogy távoktatásban egyes tárgyakat elvégezzen. A hír hallatán több egyetemi oktató is világossá tette: a tömeggyilkossal való személyes érintkezés minden formáját elutasítják. 

A szélsőségesen jobboldali, mindenekelőtt iszlámellenes nézeteket valló Breiviket 21 évi börtönbüntetésre ítélték, miután az oslói kormányszékház közelében 2011-ben autóba rejtett pokolgépet robbantott, majd Utoya szigetén gépfegyverrel mészárolt le táborozó fiatalokat.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.