Egyetemi botrány: csúszópénzt kell fizetni a vizsgákért?

Majdnem ezer diák tüntetett kedden Ungváron, a nemzeti egyetemen, nagyobb részük a rektor lemondását, a többiek a tisztségében maradását követelték.

  • MTI
Az Ungvári Nemzeti Egyetem épülete. Tüntettek a hallgatók
Wikipedia

Dulakodás tört ki a tüntető diákok közt Kárpátalja legnagyobb és legrégibb felsőoktatási intézménye, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) rektori hivatalának épületében, ahol az intézmény tudományos tanácsa Fegyir Vascsuk rektor leváltásáról döntött. Az egyetem vezetőjének távozását hónapok óta követelte a diákok nagy része, szerintük ugyanis a rektor intézményesítette a korrupciót az egyetemen, ahol a szigorlatokért és vizsgákért – tanulmányi előmeneteltől függetlenül – mindenkinek csúszópénzt kell fizetnie. 

A diákok kisebb – az ellentábor szerint lefizetett – része Vascsuk maradását követelte. A tudományos tanács azzal a javaslattal állt a lázongó diákok elé, hogy az új rektor megválasztásáig Fegyir Sandor, a turisztikai tanszék ismert vezetője irányítsa az UNE-t. A hírre az egyetemisták ellene kezdtek tüntetni, mert szerintük Sandor szorosan együttműködött a Janukovics-rezsimmel. Olyan ideiglenes rektor kinevezését követelték, aki – mint fogalmaztak – nem kollaborált a bukott rendszerrel, ám végül elfogadták a testület döntését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.