Az Index információi szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.
tiltakozó akció határozatlan ideig, de előreláthatóan legalább egy hónapig fog tartani, a figyelemfelhívás kiváltó oka pedig az, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget a 2018/19 1. félévére - írja az Index.
Úgy tudják, hogy a részleges sztrájk lényegében abból áll, hogy a természettudományi képzésben elengedhetetlen gyakorlati órákon az oktatók és a hallgatók nem végeznek semmiféle költséges gyakorlati tevékenységet, az oktató csupán szóban ismerteti, hogy mik lettek volna az éppen aktuális kísérletek.
Az oktatók a tiltakozással gyakorlatilag a hatályos oktatási előírásokat szegik meg, mivel azok előírják a gyakorlati ismeretek elsajátítását. Az oldal szerint a figyelmeztető jellegű, részleges munkabeszüntetéssel az intézet dolgozói viszont arra szeretnék felhívni az oktatási minisztérium figyelmét, hogy az előírt gyakorlati órák megtartásának költségeit az alacsony hallgatói normatíva nem fedezi.
Megszólalt a genderszak-ügyben az ELTE: a döntés megkérdőjelezi a tanszabadságot
Közleményben reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem a genderszak megszüntetésére. "Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara sajnálattal értesült arról, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakot törölték a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéből" - írják közleményükben. Korábban megfogalmazott véleményét fenntartva az ELTE TáTK oktatói és kutatói közössége úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi a tudománynak az Alaptörvény X.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
