Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a...
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy a személyes adatok védelméről.
Ezt a felsőoktatási intézmény közölte az MTI kérdésére kedden arra reagálva, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az egyetemet, adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztviselőinek.
Az egyetem a döntés kapcsán megerősítette elvi álláspontját, miszerint az ELTE a teljes nyilvánosság híve. Ezt bizonyítja az is, hogy korábban a sajtónak és az adatigénylőknek több év pontos gazdasági adatait tartalmazó dokumentációját adták át.
A konkrét per tárgya tisztán jogkérdés, amely az adatnyilvánosság és az adatvédelem alapjául szolgáló törvényi rendelkezések eltérő értelmezéséből fakad - írták, hozzátéve, hogy éppen ezért mindaddig, amíg az írásbeli ítélet és az annak alapjául szolgáló jogi okfejtés nem áll az ELTE rendelkezésére, az ügyben nem lehet felelősen nyilatkozni.
A Fővárosi Törvényszék hétfőn első fokon arra kötelezte az ELTE-t, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden az MTI-vel.
A TASZ szerint a per előzményei 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója G. Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviselője a TASZ ügyvédje, Pető Márk.
A TASZ közleménye szerint az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a hallgatói önkormányzat nem lát el közfeladatot, másodsorban pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a törvényszék utasítsa el a keresetet.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
