Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a...
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy a személyes adatok védelméről.
Ezt a felsőoktatási intézmény közölte az MTI kérdésére kedden arra reagálva, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az egyetemet, adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztviselőinek.
Az egyetem a döntés kapcsán megerősítette elvi álláspontját, miszerint az ELTE a teljes nyilvánosság híve. Ezt bizonyítja az is, hogy korábban a sajtónak és az adatigénylőknek több év pontos gazdasági adatait tartalmazó dokumentációját adták át.
A konkrét per tárgya tisztán jogkérdés, amely az adatnyilvánosság és az adatvédelem alapjául szolgáló törvényi rendelkezések eltérő értelmezéséből fakad - írták, hozzátéve, hogy éppen ezért mindaddig, amíg az írásbeli ítélet és az annak alapjául szolgáló jogi okfejtés nem áll az ELTE rendelkezésére, az ügyben nem lehet felelősen nyilatkozni.
A Fővárosi Törvényszék hétfőn első fokon arra kötelezte az ELTE-t, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden az MTI-vel.
A TASZ szerint a per előzményei 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója G. Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviselője a TASZ ügyvédje, Pető Márk.
A TASZ közleménye szerint az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a hallgatói önkormányzat nem lát el közfeladatot, másodsorban pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a törvényszék utasítsa el a keresetet.
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
