ELTE: az egyetem mindig a jogszabályoknak megfelelően jár el

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a...

  • MTI
Fazekas István

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden körülmények között a jogszabályoknak megfelelően jár el, legyen szó a közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy a személyes adatok védelméről.

Ezt a felsőoktatási intézmény közölte az MTI kérdésére kedden arra reagálva, hogy a Fővárosi Törvényszék első fokon arra kötelezte az egyetemet, adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztviselőinek.

Az egyetem a döntés kapcsán megerősítette elvi álláspontját, miszerint az ELTE a teljes nyilvánosság híve. Ezt bizonyítja az is, hogy korábban a sajtónak és az adatigénylőknek több év pontos gazdasági adatait tartalmazó dokumentációját adták át.

A konkrét per tárgya tisztán jogkérdés, amely az adatnyilvánosság és az adatvédelem alapjául szolgáló törvényi rendelkezések eltérő értelmezéséből fakad - írták, hozzátéve, hogy éppen ezért mindaddig, amíg az írásbeli ítélet és az annak alapjául szolgáló jogi okfejtés nem áll az ELTE rendelkezésére, az ügyben nem lehet felelősen nyilatkozni.

A Fővárosi Törvényszék hétfőn első fokon arra kötelezte az ELTE-t, hogy adja ki, mennyi juttatás jár a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kedden az MTI-vel.

A TASZ szerint a per előzményei 2012 végére nyúlnak vissza, az ügyet azonban érdemben 2013 elején kezdte tárgyalni a bíróság. Az adatigénylés benyújtója G. Szabó Dániel volt, az Átlátszó Oktatás blog egyik szerzője, akinek jogi képviselője a TASZ ügyvédje, Pető Márk.

A TASZ közleménye szerint az egyetem elsősorban azzal érvelt, hogy a hallgatói önkormányzat nem lát el közfeladatot, másodsorban pedig a felsőoktatási törvény adatkezelési és adattovábbítási szabályokat tartalmazó mellékletére hivatkozva kérték, hogy a törvényszék utasítsa el a keresetet.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.