A gender már nem szalonképes szó, a társadalmi nemek szakot ugyanis már az indulásakor komoly támadások érték, félreértelmezések kerültek nyilvánosságra a sajtóban – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karon szervezett „sztrájknapon” Kövér-Van Til Ágnes, a szak igazgatója. Több százan gyűltek össze a kar nagyelőadójában.
Az Eduline tudósítója szerint több száz hallgató gyűlt össze az ELTE Társadalomtudományi Karának nagyelőadójában, ahol Kövér-Van Til Ágnes beszédével kezdődött meg a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése, a felsőoktatás autonómiáját érintő beavatkozások és gazdasági átalakítások elleni tiltakozásul szervezett „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknap”.
A társadalmi nemek képzés szakigazgatója azt mondta, nem ez az első szak, amit a kormány meg akar szüntetni, 2015 óta folyamatosan szűnnek meg képzések. „Amikor 2017-ben kiderült a felsőoktatási tájékoztatóból, hogy el fog indulni a társadalmi nemek szak, jöttek a támadások” – mondta Kövér-Van Til Ágnes, hozzátéve: sokan félreértelmezték a szak tartalmát, fals tartalmakat kötöttek hozzá, így „a gender már nem szalonképes szó”.
Hozzátette azt is: a tudományban nincs vita, hogy létezik-e a társadalmi nemek tudománya. Kijelentette: nem értenek egyet azzal, hogy a kormány egyoldalú döntéssel, ideológiai és politikai alapon szüntet meg szakokat. A teremben egyébként „Nem: hagyjuk?”, „Küzdj azért, amiben hiszel” feliratú transzparensek, plakátok vannak.
Az ELTE TÁTK november 14-i "sztrájknapján" a csatlakozó oktatók és hallgatók is az egyetemen lesznek, délelőtt a társadalmi nemek tudományáról tartanak negyedórás előadásokat, déltől zárt szemináriumi beszélgetéseken vehetnek részt a TÁTK-os hallgatók, délután az Oktatási Hálózat kerekasztal-beszélgetést szervez a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről, majd hallgatói fórumot tart a kar hallgatói önkormányzata.
Száz-százötven CEU-s és corvinusos hallgató vonult az ELTE-hez
Ahogy arról korábban beszámoltunk, száz-százötven CEU-s és corvinusos hallgató együtt érkezett az ELTE lágymányosi campusára. A menet reggel 9-kor indult a CEU Nádor utcai épületétől, a hallgatók azt skandálták, „szabad ország, szabad egyetem”, „szeretnék tanulni”, többen „freedom for education”, „academic freedom”, „diák szolidaritás a CEU-val, a Corvinusszal, az ELTE-vel, az MTA-val”, "strike for academic freedom" feliratú transzparenst tartottak.
Az ELTE TÁTK-on szerveződő akcióhoz ugyanis CEU-s és corvinusos oktatók, hallgatók is csatlakoztak. A „CEU Stands with ELTE /// Stop the Attack on Academic Freedom” nevű Facebook-esemény alapján – amellett, hogy a hallgatók együtt vonulnak az ELTE-s sztrájknapra - ma a CEU-n is lesznek olyan programok, amelyek a társadalmi nemek témakörét és az akadémiai szabadságot állítják középpontba, sőt a szervezők az oktatókat is arra kérik, hogy ezen a napon térjenek ki ezekre a kérdésekre.
Hiába szüntette meg a kormány a gender szakot, szerdán sok egyetemen ez lesz a téma
Egyre több tanszék csatlakozik az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak és hallgatóinak szerdai „figyelemfelhívó szolidaritási és információs sztrájknapjához", amellyel a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése, a felsőoktatás autonómiáját érintő beavatkozások és gazdasági átalakítások ellen tiltakoznak. A Corvinus előtt flashmob lesz, a CEU-sok együtt vonulnak az ELTE lágymányosi campusára, az ELTE bölcsészkarának több tanszékén pedig a gender-téma lesz terítéken.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
