"Nem búcsúzunk" - elbocsátott ELTE-s oktatók tartanak előadásokat pénteken

"Értékmegőrző szabadegyetemet" szervez pénteken az Oktatói Hálózat, az előadásokat az ELTE bölcsészkaráról...

  • Eduline
Facebook - Első Magyar Egyetemfoglalás

"Értékmegőrző szabadegyetemet" szervez pénteken az Oktatói Hálózat, az előadásokat az ELTE bölcsészkaráról elbocsátott oktatók tartják: többek között Margócsy István és Tverdota György irodalomtörténész, Kálmán László nyelvész.

Dezső Tamás dékán február 23-án jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. Hogyan tiltakoztak a tanárok és a diákok az elbocsátások ellen? Erről itt olvashattok.

"A közelmúltban karunk a drasztikus anyagi megszorítások miatt arra kényszerült, hogy az oktatói közösség legtapasztaltabb, legnagyobb tudású és legértékesebb tagjai közül sokakat kényszerűségből nyugdíjazzon. Az oktatók és hallgatók közösségét ezáltal felfoghatatlanul súlyos és jóvátehetetlen kár éri" - írják a szervezők a Facebook-meghívóban.

"E veszteséget semmiféle szimbolikus gesztus nem enyhítheti, mégis úgy érezzük, szimbolikus értékmentő gesztusokra is szükség van ahhoz, hogy elkeseredésünknek hangot adjunk, ugyanakkor felmutassuk, miféle nagyszerű értékek veszhetnek így el az egyetemi közösség számára. Nem búcsúzunk, inkább a nyugdíjazott kollégák iránti tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki e rendezvénnyel" - olvasható a Facebookon.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.