"Nem búcsúzunk" - elbocsátott ELTE-s oktatók tartanak előadásokat pénteken

"Értékmegőrző szabadegyetemet" szervez pénteken az Oktatói Hálózat, az előadásokat az ELTE bölcsészkaráról...

  • Eduline
Facebook - Első Magyar Egyetemfoglalás

"Értékmegőrző szabadegyetemet" szervez pénteken az Oktatói Hálózat, az előadásokat az ELTE bölcsészkaráról elbocsátott oktatók tartják: többek között Margócsy István és Tverdota György irodalomtörténész, Kálmán László nyelvész.

Dezső Tamás dékán február 23-án jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. Hogyan tiltakoztak a tanárok és a diákok az elbocsátások ellen? Erről itt olvashattok.

"A közelmúltban karunk a drasztikus anyagi megszorítások miatt arra kényszerült, hogy az oktatói közösség legtapasztaltabb, legnagyobb tudású és legértékesebb tagjai közül sokakat kényszerűségből nyugdíjazzon. Az oktatók és hallgatók közösségét ezáltal felfoghatatlanul súlyos és jóvátehetetlen kár éri" - írják a szervezők a Facebook-meghívóban.

"E veszteséget semmiféle szimbolikus gesztus nem enyhítheti, mégis úgy érezzük, szimbolikus értékmentő gesztusokra is szükség van ahhoz, hogy elkeseredésünknek hangot adjunk, ugyanakkor felmutassuk, miféle nagyszerű értékek veszhetnek így el az egyetemi közösség számára. Nem búcsúzunk, inkább a nyugdíjazott kollégák iránti tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki e rendezvénnyel" - olvasható a Facebookon.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.