Gyanúsítottként hallgatta ki kedden a BRFK Tóth Miklóst, akit azzal gyanúsítanak, hogy a Semmelweis Egyetem...
Gyanúsítottként hallgatta ki kedden a BRFK Tóth Miklóst, akit azzal gyanúsítanak, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánjaként közokirat-hamisítást követett el - írta szerdai számában pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülését a Népszabadság.
A BRFK a lappal annyit közölt, hogy szabadlábon hagyása mellett kihallgattak egy T. Miklós nevű férfit a korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztály nyomozói, aki az egyik fővárosi egyetem vezető beosztású tisztségviselőjeként 2012. június 18-án három hallgatójának valótlan érdemjegyeket jegyzett be az elektronikus leckekönyvükbe.
Még tavaly júliusban írt arról a hvg.hu, hogy a testnevelési kar két hallgatója úgy kapott diplomát, hogy összesen 15 jegyük hiányzott az abszolutóriumhoz. A két diák egyike a sportügyekben illetékes fideszes politikus, Lasztovicza Jenő fia volt.
Tóth Miklós tavaly augusztusban mondott le posztjáról az államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt indult belső és hatósági vizsgálatokat követően. Utódja, Radák Zsolt novemberben vette át kinevezését.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
