Országosan a legtöbb, mintegy ötszáz hallgató került be a Debreceni Egyetemre az idei pótfelvételi eljárásban.
A legnépszerűbbek a Gazdaságtudományi Kar képzései voltak: 160 jelentkező közül 137 diákot vettek fel a DE legnagyobb karára - írja az egyetem közleményében.
A Debreceni Egyetemre 606 jelentkező közül alapképzésre 316, mesterképzésre 57, osztatlan képzésre 49, felsőoktatási szakképzésre 53, összesen 475 diák jutott be, ezzel az eredménnyel a legnépszerűbb lett az intézmény a hazai egyetemek között az augusztusi eljárásban. A tavalyi létszámhoz képest az idei adatok 7,4 százalékos növekedést mutatnak.
A felvettek közül 467-en önköltséges, 8-an állami ösztöndíjas képzésben kezdik szeptemberben tanulmányaikat, 249-en nappali, 226-an levelező tagozaton. Az Állam- és Jogtudományi Karra 81, Természettudományi és Technológiai Karra valamint az Informatika Karra 42 - 42 új hallgatót vettek fel.
Az idei általános és pótfelvételi eljárás során összesen több mint 7000 hallgató nyert felvételt a Debreceni Egyetemre. Számuk a keresztféléves eljárással és az idegen nyelvű képzésekre felvett diákokkal együtt meghaladja a 9000 főt.
Rekord az ELTE-n, több mint tízezren kerültek be az egyetem képzéseire
Összesen 369 diákot vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a pótfelvételin az augusztus 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján. Az általános és a pótfelvételi eljárás eredményeit nézve rekordszámú, összesen 10 113 új hallgató kezdheti meg az őszi félévben tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - írja közleményében az egyetem.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
