Országosan a legtöbb, mintegy ötszáz hallgató került be a Debreceni Egyetemre az idei pótfelvételi eljárásban.
A legnépszerűbbek a Gazdaságtudományi Kar képzései voltak: 160 jelentkező közül 137 diákot vettek fel a DE legnagyobb karára - írja az egyetem közleményében.
A Debreceni Egyetemre 606 jelentkező közül alapképzésre 316, mesterképzésre 57, osztatlan képzésre 49, felsőoktatási szakképzésre 53, összesen 475 diák jutott be, ezzel az eredménnyel a legnépszerűbb lett az intézmény a hazai egyetemek között az augusztusi eljárásban. A tavalyi létszámhoz képest az idei adatok 7,4 százalékos növekedést mutatnak.
A felvettek közül 467-en önköltséges, 8-an állami ösztöndíjas képzésben kezdik szeptemberben tanulmányaikat, 249-en nappali, 226-an levelező tagozaton. Az Állam- és Jogtudományi Karra 81, Természettudományi és Technológiai Karra valamint az Informatika Karra 42 - 42 új hallgatót vettek fel.
Az idei általános és pótfelvételi eljárás során összesen több mint 7000 hallgató nyert felvételt a Debreceni Egyetemre. Számuk a keresztféléves eljárással és az idegen nyelvű képzésekre felvett diákokkal együtt meghaladja a 9000 főt.
Rekord az ELTE-n, több mint tízezren kerültek be az egyetem képzéseire
Összesen 369 diákot vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a pótfelvételin az augusztus 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján. Az általános és a pótfelvételi eljárás eredményeit nézve rekordszámú, összesen 10 113 új hallgató kezdheti meg az őszi félévben tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - írja közleményében az egyetem.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
