Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
November 6-ig lehet pályázni a Bursa Hungarica ösztöndíjra – az anyagi juttatást az egyetemi-főiskolai hallgatók mellett azok is elnyerhetik, akik a 2018/2019-es tanévben végzős, érettségi előtt álló középiskolások vagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkező érettségizettek, akik jövő szeptembertől nappali tagozatosként tanulnának tovább egyetemen vagy főiskolán.

A pályázat benyújtásának határideje 2018. november 6.
Az „A” ösztöndíj
Az ösztöndíjpályázatra azok a (települési önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű) hallgatók jelentkezhetnek, akik nappali tagozatosok felsőoktatási szakképzésen, alap- vagy osztatlan szakon, mesterképzésen.
A „B” ösztöndíj
Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok jelentkezhetnek, akik:
a) a 2018/2019. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások;
vagyb) felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek;és a 2019/2020. tanévtől nappali tagozatosként tanulnának valamelyik egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan képzésén, felsőoktatási szakképzésén. Bővebb infót itt találtok.
Tíz év után végre több pénzt kapnak a rászoruló hallgatók
Kellemes meglepetés érte a rászoruló egyetemistákat és főiskolásokat, amikor megtudták, mekkora összegű szociális ösztöndíjat kapnak az őszi szemeszterben: több felsőoktatási intézményben például 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedett a támogatás minimuma, és a jogosultak köre is jóval nagyobb, mint az előző években.
Rossz hír az egyetemistáknak: hiába lesz jó átlaguk, nem kaphatnak ösztöndíjat
Kinek jár tanulmányi ösztöndíj? Főleg az elsőéves egyetemistáknak fontos tudnia erről, hogy véletlenül se ringassák magukat hiú ábrándokba.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.