Fennakadt a kormányon Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására.
Fennakadt a kormányon Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására. Az oktatási államtitkár négy rosszul működő intézményt olvasztana be másikba, bár Orbán Viktor szerint nem szabad a jobbak eredményeit a csődtömegekével lerontani. Nem ez az első eset, hogy az államtitkár más úton indul el, mint a miniszterelnök, de a leszúrást most megúszta - írja az Origo.
Négy vidéki főiskola - a Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola, illetve a bajai Eötvös József és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola -, valamint a Semmelweis Egyetem (SE) Testnevelési és Sporttudományi Kara is megszűnne, és más intézményekbe olvadna a szerint a szerdán a kormány elé került javaslat szerint, amelyet az állami felsőoktatási intézményhálózat átalakításának irányairól készített az oktatási államtitkárság.
Az Origo birtokába jutott - Balog Zoltán erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által is jóváhagyott - előterjesztés pikantériája, hogy annak ellenére tesz javaslatot a főiskolák, illetve egyes intézményi karok beolvasztására, hogy a miniszterelnök három hete egyértelművé tette, hogy ellenzi az egyetemek és főiskolák oktatási államtitkárság által erőltetett integrációját. A Magyar Rektori Konferencia debreceni ülése idején tartott szűk körű tanácskozáson - amelyen Hoffmann Rózsa is részt vett - a miniszterelnök azzal érvelt a folyamat ellen, hogy a "veszteséghegyekkel érkező csődtömegek" a befogadó intézmény eredményeit is lerontják.
A leszállóágban lévő, veszteséges intézményeknek szerinte önállóan kellene kilábalniuk a krízishelyzetből, ha pedig ez nem megy, akkor le kell vonniuk a következtetést, és be kell zárniuk. "Ahova nem jelentkeznek diákok, oda nem szabad állami pénzt helyezni" - magyarázta Orbán Viktor előzőleg a rektorok előtt is a szerkezeti átalakítások szerinte kívánatos stratégiáját. A jelentést nem hagyta jóvá a kormány, a téma várhatóan hetek múlva, a még készülő felsőoktatási keretszám-rendelettel együtt kerülhet újra terítékre.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
