Beolvasztották volna a nyíregyházi, a szolnoki és a gyöngyösi főiskolát

Fennakadt a kormányon Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására.

  • Eduline
MTI Fotó: Bugány János

Fennakadt a kormányon Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására. Az oktatási államtitkár négy rosszul működő intézményt olvasztana be másikba, bár Orbán Viktor szerint nem szabad a jobbak eredményeit a csődtömegekével lerontani. Nem ez az első eset, hogy az államtitkár más úton indul el, mint a miniszterelnök, de a leszúrást most megúszta - írja az Origo.

Négy vidéki főiskola - a Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola, illetve a bajai Eötvös József és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola -, valamint a Semmelweis Egyetem (SE) Testnevelési és Sporttudományi Kara is megszűnne, és más intézményekbe olvadna a szerint a szerdán a kormány elé került javaslat szerint, amelyet az állami felsőoktatási intézményhálózat átalakításának irányairól készített az oktatási államtitkárság.

Az Origo birtokába jutott - Balog Zoltán erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által is jóváhagyott - előterjesztés pikantériája, hogy annak ellenére tesz javaslatot a főiskolák, illetve egyes intézményi karok beolvasztására, hogy a miniszterelnök három hete egyértelművé tette, hogy ellenzi az egyetemek és főiskolák oktatási államtitkárság által erőltetett integrációját. A Magyar Rektori Konferencia debreceni ülése idején tartott szűk körű tanácskozáson - amelyen Hoffmann Rózsa is részt vett - a miniszterelnök azzal érvelt a folyamat ellen, hogy a "veszteséghegyekkel érkező csődtömegek" a befogadó intézmény eredményeit is lerontják.

A leszállóágban lévő, veszteséges intézményeknek szerinte önállóan kellene kilábalniuk a krízishelyzetből, ha pedig ez nem megy, akkor le kell vonniuk a következtetést, és be kell zárniuk. "Ahova nem jelentkeznek diákok, oda nem szabad állami pénzt helyezni" - magyarázta Orbán Viktor előzőleg a rektorok előtt is a szerkezeti átalakítások szerinte kívánatos stratégiáját. A jelentést nem hagyta jóvá a kormány, a téma várhatóan hetek múlva, a még készülő felsőoktatási keretszám-rendelettel együtt kerülhet újra terítékre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.