Balog Zoltán: a genderelmélet fontos hiányt próbált pótolni

Már majdnem jót mondott a miniszter a társadalmi nemek mesterképzésről, de gyorsan pontosított. A családtudományoknál a demográfiai kérdést tartja fontosnak a kormány, például annak kutatását, mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A miniszter kiemelte: amikor a kormány a demográfiai kérdést állítja előtérbe, az individuális helyett közösségi szemlélettel közelít, vagyis arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ember kibontakozásakor "nemcsak az útjában állhat" egy másik ember kibontakozása, hanem a kettő segítheti is egymást. Erre a legjobb "laboratórium" a család, ahol "magától értetődőnek tartjuk, hogy egymás segítésén keresztül mi is gazdagodunk" - mondta.

A kormány korábban bírálta, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen gender studies mesterszak indul. Balog Zoltán március elején bejelentette, hogy ősztől családtudományi mesterképzés indul a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nemet mond a társadalmi nemekre, igent mond azonban a változó társadalmi szerepekre.

A miniszter ezzel kapcsolatban a rádióműsorban kifejtette: a genderelmélet kezdetben valóban nagyon fontos hiányt próbált pótolni. Azt, hogy ne csak a biológiai nemből következő sajátosságokat vizsgálják, hanem a társadalmi szerepeket is, amelyek befolyásolják a nők és férfiak helyzetét a társadalomban, viszonyulásukat egymáshoz, gyermekükhöz, a munkaerőpiachoz. Ezek mind nagyon fontos kérdések - jelentette ki, hozzátéve: a probléma az, hogy a legújabb tendencia szerint a gendermegközelítés szembefordul a biológiai nemmel. "Mi meg úgy gondoljuk, hogy legalább azt a biztonságot hagyjuk már meg a gyerekeinknek a 21. században, a bizonytalanságok világában, hogy ők kislánynak meg kisfiúnak születnek" - mondta Balog Zoltán.

A BCE-n indítandó mesterszakkal kapcsolatban hozzátette: a családtudományokban több évtizedes tapasztalatokra lehet visszanyúlni, komoly és elismert tudományágról van szó, amelyet Európa-szerte oktatnak egyetemeken. Tehát nem igaz, hogy ezt "kitaláltuk és két perc alatt végig akarjuk zavarni" az akkreditációs folyamaton - hangsúlyozta.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.