Balog Zoltán: a genderelmélet fontos hiányt próbált pótolni

Már majdnem jót mondott a miniszter a társadalmi nemek mesterképzésről, de gyorsan pontosított. A családtudományoknál a demográfiai kérdést tartja fontosnak a kormány, például annak kutatását, mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A miniszter kiemelte: amikor a kormány a demográfiai kérdést állítja előtérbe, az individuális helyett közösségi szemlélettel közelít, vagyis arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ember kibontakozásakor "nemcsak az útjában állhat" egy másik ember kibontakozása, hanem a kettő segítheti is egymást. Erre a legjobb "laboratórium" a család, ahol "magától értetődőnek tartjuk, hogy egymás segítésén keresztül mi is gazdagodunk" - mondta.

A kormány korábban bírálta, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen gender studies mesterszak indul. Balog Zoltán március elején bejelentette, hogy ősztől családtudományi mesterképzés indul a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nemet mond a társadalmi nemekre, igent mond azonban a változó társadalmi szerepekre.

A miniszter ezzel kapcsolatban a rádióműsorban kifejtette: a genderelmélet kezdetben valóban nagyon fontos hiányt próbált pótolni. Azt, hogy ne csak a biológiai nemből következő sajátosságokat vizsgálják, hanem a társadalmi szerepeket is, amelyek befolyásolják a nők és férfiak helyzetét a társadalomban, viszonyulásukat egymáshoz, gyermekükhöz, a munkaerőpiachoz. Ezek mind nagyon fontos kérdések - jelentette ki, hozzátéve: a probléma az, hogy a legújabb tendencia szerint a gendermegközelítés szembefordul a biológiai nemmel. "Mi meg úgy gondoljuk, hogy legalább azt a biztonságot hagyjuk már meg a gyerekeinknek a 21. században, a bizonytalanságok világában, hogy ők kislánynak meg kisfiúnak születnek" - mondta Balog Zoltán.

A BCE-n indítandó mesterszakkal kapcsolatban hozzátette: a családtudományokban több évtizedes tapasztalatokra lehet visszanyúlni, komoly és elismert tudományágról van szó, amelyet Európa-szerte oktatnak egyetemeken. Tehát nem igaz, hogy ezt "kitaláltuk és két perc alatt végig akarjuk zavarni" az akkreditációs folyamaton - hangsúlyozta.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.