Balog Zoltán: a genderelmélet fontos hiányt próbált pótolni

Már majdnem jót mondott a miniszter a társadalmi nemek mesterképzésről, de gyorsan pontosított. A családtudományoknál a demográfiai kérdést tartja fontosnak a kormány, például annak kutatását, mi befolyásolja a gyermekvállalási kedvet - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

  • eduline/mti
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A miniszter kiemelte: amikor a kormány a demográfiai kérdést állítja előtérbe, az individuális helyett közösségi szemlélettel közelít, vagyis arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ember kibontakozásakor "nemcsak az útjában állhat" egy másik ember kibontakozása, hanem a kettő segítheti is egymást. Erre a legjobb "laboratórium" a család, ahol "magától értetődőnek tartjuk, hogy egymás segítésén keresztül mi is gazdagodunk" - mondta.

A kormány korábban bírálta, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen gender studies mesterszak indul. Balog Zoltán március elején bejelentette, hogy ősztől családtudományi mesterképzés indul a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE), egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nemet mond a társadalmi nemekre, igent mond azonban a változó társadalmi szerepekre.

A miniszter ezzel kapcsolatban a rádióműsorban kifejtette: a genderelmélet kezdetben valóban nagyon fontos hiányt próbált pótolni. Azt, hogy ne csak a biológiai nemből következő sajátosságokat vizsgálják, hanem a társadalmi szerepeket is, amelyek befolyásolják a nők és férfiak helyzetét a társadalomban, viszonyulásukat egymáshoz, gyermekükhöz, a munkaerőpiachoz. Ezek mind nagyon fontos kérdések - jelentette ki, hozzátéve: a probléma az, hogy a legújabb tendencia szerint a gendermegközelítés szembefordul a biológiai nemmel. "Mi meg úgy gondoljuk, hogy legalább azt a biztonságot hagyjuk már meg a gyerekeinknek a 21. században, a bizonytalanságok világában, hogy ők kislánynak meg kisfiúnak születnek" - mondta Balog Zoltán.

A BCE-n indítandó mesterszakkal kapcsolatban hozzátette: a családtudományokban több évtizedes tapasztalatokra lehet visszanyúlni, komoly és elismert tudományágról van szó, amelyet Európa-szerte oktatnak egyetemeken. Tehát nem igaz, hogy ezt "kitaláltuk és két perc alatt végig akarjuk zavarni" az akkreditációs folyamaton - hangsúlyozta.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.