A 80 éves kecskeméti Harsányi Ernő az időseknek szervezett szabadegyetem előadásait látogatva úgy döntött: szeretne még tanulni, órákra járni, vizsgákra készülni. Felvették egy mesterképzésre, így ma ő az ország legidősebb egyetemistája.
Dr. Harsányi Ernő eredetileg matematika-fizika szakos tanárként kezdett, később elvégezte a filozófia-logika szakot is, és 26 évig filozófiát tanított. Ezután áttért a gerontológiára (az öregedés és öregkor élet és kórtanával foglalkozó tudomány), amely szavai szerint azért is jó, mert így kutatása tárgyához öregedett.
Mint mondja, az idősekkel való foglalkozás a „szíve csücske”. A kecskeméti úr a kulturális mediáció mesterképzésre jelentkezett és hamarosan visszaül az iskolapadba.
"A kulturális mediáció tulajdonképpen a régi népművelő szaknak felel meg, elsősorban a különböző médiumok és a kultúra kapcsolatáról szól. Három ok miatt döntöttem úgy, hogy megpróbálom. Az egyik, hogy hajt a kíváncsiság. Olyan az ember tudástára, mint egy lufi: minél többet fújunk bele, annál nagyobb a felülete, annál több a nyitott kérdés, és ahogy keressük a válaszokat, egyre kíváncsibbá válunk. Meg aztán, ha a kést nem fenik, akkor berozsdál. Ha valaki 80 éves korában nem végez állandó és nehéz szellemi munkát, elkezd felejteni és elkényelmesedni. Ezt nem engedhetem meg" - mondta el a baon.hu-nak dr. Harsányi Ernő.
Harmadik okként hozzátette: szeretné kutatni, milyen okai lehetnek annak, hogy ennyire differenciálódik az idősek kultúrigénye, miért van az, hogy sokan megelégszenek a tévés szappanoperák bámulásával, mások pedig újságot olvasnak, színházba járnak, kirándulnak vagy részt vesznek a nyugdíjasklubok rendezvényein.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
