80 évesen döntött úgy, visszaül az iskolapadba

A 80 éves kecskeméti Harsányi Ernő az időseknek szervezett szabadegyetem előadásait látogatva úgy döntött: szeretne még tanulni, órákra járni, vizsgákra készülni. Felvették egy mesterképzésre, így ma ő az ország legidősebb egyetemistája.

  • Eduline
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Dr. Harsányi Ernő eredetileg matematika-fizika szakos tanárként kezdett, később elvégezte a filozófia-logika szakot is, és 26 évig filozófiát tanított. Ezután áttért a gerontológiára (az öregedés és öregkor élet és kórtanával foglalkozó tudomány), amely szavai szerint azért is jó, mert így kutatása tárgyához öregedett.

Mint mondja, az idősekkel való foglalkozás a „szíve csücske”. A kecskeméti úr a kulturális mediáció mesterképzésre jelentkezett és hamarosan visszaül az iskolapadba.

"A kulturális mediáció tulajdonképpen a régi népművelő szaknak felel meg, elsősorban a különböző médiumok és a kultúra kapcsolatáról szól. Három ok miatt döntöttem úgy, hogy megpróbálom. Az egyik, hogy hajt a kíváncsiság. Olyan az ember tudástára, mint egy lufi: minél többet fújunk bele, annál nagyobb a felülete, annál több a nyitott kérdés, és ahogy keressük a válaszokat, egyre kíváncsibbá válunk. Meg aztán, ha a kést nem fenik, akkor berozsdál. Ha valaki 80 éves korában nem végez állandó és nehéz szellemi munkát, elkezd felejteni és elkényelmesedni. Ezt nem engedhetem meg" - mondta el a baon.hu-nak dr. Harsányi Ernő.

Harmadik okként hozzátette: szeretné kutatni, milyen okai lehetnek annak, hogy ennyire differenciálódik az idősek kultúrigénye, miért van az, hogy sokan megelégszenek a tévés szappanoperák bámulásával, mások pedig újságot olvasnak, színházba járnak, kirándulnak vagy részt vesznek a nyugdíjasklubok rendezvényein.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.