Átlagosan havi ötvenezer forintból élnek a magyar egyetemisták és főiskolások, akik a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is pozitívan látják a jövőjüket, elhelyezkedési esélyüket - írta a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Aktív Fiatalok Kutatócsoport felmérésére hivatkozva.
A megkérdezettek hatvan százaléka mondta, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyedük azt állította, hogy anyagi gondok nélkül él.
A diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, havi átlagban 16 és 8 ezer forintot, emellett a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadást, átlagosan havi 26 ezer forintot költenek erre a hallgatók.
A diákok 11 százaléka tanult már külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahova a felmérés szerint. A megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb távon külföldön munkát vállalni. A diákok 37 százaléka végleg is hajlandó lenne más országban letelepedni a kutatás szerint. A külföldi munkáról szóló írásainkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
