Átlagosan havi ötvenezer forintból élnek a magyar egyetemisták és főiskolások, akik a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is pozitívan látják a jövőjüket, elhelyezkedési esélyüket - írta a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Aktív Fiatalok Kutatócsoport felmérésére hivatkozva.
A megkérdezettek hatvan százaléka mondta, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyedük azt állította, hogy anyagi gondok nélkül él.
A diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, havi átlagban 16 és 8 ezer forintot, emellett a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadást, átlagosan havi 26 ezer forintot költenek erre a hallgatók.
A diákok 11 százaléka tanult már külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahova a felmérés szerint. A megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb távon külföldön munkát vállalni. A diákok 37 százaléka végleg is hajlandó lenne más országban letelepedni a kutatás szerint. A külföldi munkáról szóló írásainkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
