Átlagosan havi ötvenezer forintból élnek a magyar egyetemisták és főiskolások, akik a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére is pozitívan látják a jövőjüket, elhelyezkedési esélyüket - írta a Magyar Nemzet csütörtöki számában az Aktív Fiatalok Kutatócsoport felmérésére hivatkozva.
A megkérdezettek hatvan százaléka mondta, hogy a pénze okos beosztásával jól kijön, egynegyedük azt állította, hogy anyagi gondok nélkül él.
A diákság legnagyobb hányada étkezésre és utazásra költi a pénzét, havi átlagban 16 és 8 ezer forintot, emellett a lakhatás jelenti a legnagyobb kiadást, átlagosan havi 26 ezer forintot költenek erre a hallgatók.
A diákok 11 százaléka tanult már külföldön, 18 százalék pedig a közeljövőben szeretne kimenni valahova a felmérés szerint. A megkérdezettek 63 százaléka szeretne rövidebb ideig, 52 százalékuk hosszabb távon külföldön munkát vállalni. A diákok 37 százaléka végleg is hajlandó lenne más országban letelepedni a kutatás szerint. A külföldi munkáról szóló írásainkat itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
