Megdöbbentő dolgok derültek ki az egyetemistákról: akiknek nincs hol lakniuk

Minden tizedik egyetemista az Egyesült Államokban gyakorlatilag hajléktalan.

  • Eduline
AFP / Arif Ali

Míg a méregdrága amerikai magánegyetemek diákjait luxuskollégiumok várják, és persze évi több tízezer dolláros tandíj, a kétéves képzést nyújtó, általában közpénzből fenntartott community college-ok világa ennél sokkal kevésbé pompás.

Márciusban közöltek egy kutatást, amely az ilyen főiskolák hallgatóinak életkörülményeit vizsgálta, az eredmények pedig lesújtóak. Háromból kettő hallgató például nem jut hozzá megfelelő minőségű egészséges ételhez, 14 százalékuk pedig gyakorlatilag hajléktalan főiskolai évei alatt.

Az ilyen iskolák diákjai nem bulira költenek, hanem tandíjra, még akkor is, ha a környéken nem találnak megfelelő minőségű, és számukra is megfizethető lakást, vagy legalább szobát. Az utóbbi években ráadásul a felsőoktatás költségei nagyobb ütemben nőttek, mint a keresetek.

(Marketwatch)

Milliókat spórolnak az egyetemisták: furcsa megoldások albérlet helyett

Egyre több amerikai és brit egyetemista dönt úgy, hogy megspórolja a lakbért, és a diploma megszerzéséig valamilyen alternatív lakhatási lehetőséget keres. Van, aki egészen puritán helyen él. Egy brit egyetemista, Joe Pearce egészen eredeti ötlettel állt elő: sokallta a 400 fontos, majdnem 150 ezer forintos lakbért, ezért úgy döntött, spórolt pénzéből inkább vásárol egy hajót.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.