Minden tizedik egyetemista az Egyesült Államokban gyakorlatilag hajléktalan.
Míg a méregdrága amerikai magánegyetemek diákjait luxuskollégiumok várják, és persze évi több tízezer dolláros tandíj, a kétéves képzést nyújtó, általában közpénzből fenntartott community college-ok világa ennél sokkal kevésbé pompás.
Márciusban közöltek egy kutatást, amely az ilyen főiskolák hallgatóinak életkörülményeit vizsgálta, az eredmények pedig lesújtóak. Háromból kettő hallgató például nem jut hozzá megfelelő minőségű egészséges ételhez, 14 százalékuk pedig gyakorlatilag hajléktalan főiskolai évei alatt.
Az ilyen iskolák diákjai nem bulira költenek, hanem tandíjra, még akkor is, ha a környéken nem találnak megfelelő minőségű, és számukra is megfizethető lakást, vagy legalább szobát. Az utóbbi években ráadásul a felsőoktatás költségei nagyobb ütemben nőttek, mint a keresetek.
Egyre több amerikai és brit egyetemista dönt úgy, hogy megspórolja a lakbért, és a diploma megszerzéséig valamilyen alternatív lakhatási lehetőséget keres. Van, aki egészen puritán helyen él. Egy brit egyetemista, Joe Pearce egészen eredeti ötlettel állt elő: sokallta a 400 fontos, majdnem 150 ezer forintos lakbért, ezért úgy döntött, spórolt pénzéből inkább vásárol egy hajót.Milliókat spórolnak az egyetemisták: furcsa megoldások albérlet helyett
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
