Megdöbbentő dolgok derültek ki az egyetemistákról: akiknek nincs hol lakniuk

Minden tizedik egyetemista az Egyesült Államokban gyakorlatilag hajléktalan.

  • Eduline
AFP / Arif Ali

Míg a méregdrága amerikai magánegyetemek diákjait luxuskollégiumok várják, és persze évi több tízezer dolláros tandíj, a kétéves képzést nyújtó, általában közpénzből fenntartott community college-ok világa ennél sokkal kevésbé pompás.

Márciusban közöltek egy kutatást, amely az ilyen főiskolák hallgatóinak életkörülményeit vizsgálta, az eredmények pedig lesújtóak. Háromból kettő hallgató például nem jut hozzá megfelelő minőségű egészséges ételhez, 14 százalékuk pedig gyakorlatilag hajléktalan főiskolai évei alatt.

Az ilyen iskolák diákjai nem bulira költenek, hanem tandíjra, még akkor is, ha a környéken nem találnak megfelelő minőségű, és számukra is megfizethető lakást, vagy legalább szobát. Az utóbbi években ráadásul a felsőoktatás költségei nagyobb ütemben nőttek, mint a keresetek.

(Marketwatch)

Milliókat spórolnak az egyetemisták: furcsa megoldások albérlet helyettEgyre több amerikai és brit egyetemista dönt úgy, hogy megspórolja a lakbért, és a diploma megszerzéséig valamilyen alternatív lakhatási lehetőséget keres. Van, aki egészen puritán helyen él. Egy brit egyetemista, Joe Pearce egészen eredeti ötlettel állt elő: sokallta a 400 fontos, majdnem 150 ezer forintos lakbért, ezért úgy döntött, spórolt pénzéből inkább vásárol egy hajót.

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.