Kísértetház Budán, atomreaktor a főváros közepén - végigjártuk a legfurcsább egyetemi épületeket

Miért hívják Gólyavárnak az ELTE legfurcsább épületét? Melyik az az épület a debreceni campuson, ahol soha nem tartottak előadást, mégis az egyetem része? Mióta működik atomreaktor Budapest kellős közepén, és miért állt üresen tizenhat évig a lágymányosi Tüskecsarnok?

  • Eduline

Tanreaktor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

MTI

Minden budapesti elsétált már mellette legalább egyszer, de alig tudja valaki, hogy a paksi és a csillebérci kutatási atomreaktor mellett a Műegyetem campusán is van egy. A BME-s tanreaktor 1971-ben lett kész, és máig használják: fizikus- és mérnökhallgatókat, doktoranduszokat oktatnak itt, és kutatási feladatokra is használják. Az épület egyébként teljesen biztonságos, akkor sincs nagy baj, ha az egyetemisták valamit elrontanak a szemináriumon.

MTI

Tüskecsarnok (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

MTI

Tizenhat évig legfeljebb a futurisztikus-hátborzongató forgatási helyszínt keresgélő stábok használták a lágymányosi Tüskecsarnokot, amely tüskéiről, érdekes alakú "felülvilágító" ablakairól kapta a nevét. A Tüskecsarnokot az 1996-os világkiállításra kezdték építeni, a tervek szerint később az ELTE és a Műegyetem hallgatói használták volna.

Dudás Szabolcs

A világkiállítást végül nem rendezték meg, és a csarnok építési munkálatai is leálltak. Az 55 százalékig kész csarnokba idén jégkorongosok költöztek, az ígéretek szerint 2014-re azonban - 5,9 milliárdból - egyetemi sportközpontot alakítanak ki benne.

MTI / Beliczay László

Gólyavár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

golyavar.hu

Néhány éve még mállott a vakolat, nyikorogtak az óriáselőadó székei és asztalai, 2007-ben viszont felújították a kastélyszerű épületet. A Gólyavár az 1800-as évek végén épült, még a műegyetemistáknak - a nevét is róluk kapta, a gólyák előadásait ugyanis rendszerint ebben az épületben tartották. Az 1920-as években az egyetemi nyomda működött itt, a második világháború után visszaalakították előadóteremmé. Mostanában már rendezvényeket is szerveznek a kétszintes, tornyos kastélyban.

Víztorony (Debreceni Egyetem)

A víztorony a debreceni Nagyerdőn
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A nagyerdei víztornyot az is látta már, aki még soha nem járt Debrecenben: ez a Campus Fesztivál jelképe. A húsz méter magas, nem különösebben szép vasbeton épület százéves, a tulajdonosa a Debreceni Egyetem. A torony tervezői a legalsó szinten kávézót alakítottak volna ki, de ez végül nem valósult meg. Majd most: az idei Campus Fesztiválon az egyetem rektora azt mondta, pályáznak a víztorony felújítására, kilátót és kiállítótermet rendeznének be a négyszintes épületben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.