Párizsban a legjobb diáknak lenni az ötven legkiválóbb egyetemi város rangsora szerint.
Párizsban a legjobb diáknak lenni az ötven legkiválóbb egyetemi város rangsora szerint. A francia főváros Londont nem sokkal megelőzve másodszor került a legjobb felsőoktatási intézmények évente közzétett listáját - QS University Rankings - is összeállító csapat szerdán megjelent összesítésének élére.
A lista öt alappillérre épül: az egyetemek rangsorára, a diákok egyvelegére, az adott város életminőségére, az ottani vállalkozások aktivitására (ezáltal a munkaerő-piaci kilátásokra), valamint a megélhetés költségeire.
A szakemberek a 250 ezer főnél népesebb településeket vették figyelembe, és további feltétel volt, hogy a városok rendelkezzenek legkevesebb két olyan intézménnyel, amelyek szerepelnek a QS egyetemi rangsorában. Ezeknek a követelményeknek világszerte 98 város tett eleget idén, közülük választották ki az ötven legjobbat.
Párizs és London mögött az első tízben szerepel még Szingapúr, Sydney, Melbourne, Zürich, Hongkong, Boston, Montreal és München. A listán 30 országból szerepelnek városok, a legtöbb az Egyesült Államokból (7), Ausztráliából (6), Kanadából (3) és Nagy-Britanniából (szintén 3). A 18. helyre sorolt Auckland, a 45. helyen szereplő Prága, valamint a 48. Oslo révén az összesítésben először szerepel Új-Zéland, Csehország és Norvégia. Magyar város nincs a listán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
