Levélben hívta fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának figyelmét az ELTE bölcsészkarának HÖK-elnöke azokra az...
Levélben hívta fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának figyelmét az ELTE bölcsészkarának HÖK-elnöke azokra az oktatókra, akik szimpatizálnak az egyetemfoglaló diákokkal, és részt vesznek a fórumokon. Az eduline megszerezte a teljes levelet:
Tisztelt Rektor Úr!
A Hallgatói Hálózat önkényes teremfoglalása miatt fordulok Önhöz. Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat feladata a bölcsész hallgatók érdekeinek képviselete és védelme. Ennek szellemében folyamatosan nyomon kísérjük a kari eseményeket, és mint az bizonyára Ön is tudja, állásfoglalást is kiadtunk a kialakult helyzetről: "Ez úton felszólítjuk a blokád és fórum résztvevőit, hogy legyenek tekintettel az ELTE BTK azon hallgatóira és oktatóira, akik nem kívánnak részt venni megmozdulásaikon, és ne korlátozzák részvételüket, eredményes munkájukat az előadásokon és szemináriumokon."
Mint a Hallgatói Önkormányzat felelős vezetője nem hagyhatom ugyanakkor szó nélkül a kialakult események azon fejezetét sem, hogy bennünket, tanulni vágyó ELTE BTK-s hallgatókat a tanuláshoz való jogainkban sértenek meg ELTE-s közalkalmazottak, akiknek mint az ELTE felelős vezetője Ön a munkáltatója. Sajnálatos módon azt tapasztaljuk ugyanis, hogy nemcsak bölcsész oktatók, hanem más karok tanárai is jelen vannak az illegális egyetemfoglaláson, megsértve és semmibe véve ezzel az egyetemi szabályzatokat és Dezső Tamás dékán úr mint a BTK felelős vezetője és a foglalás helyszínéül szolgáló terem felelős ingatlangazdája utasításait. Külön hangsúlyozandó, hogy a szóban forgó oktatók jelenlétükkel és hozzászólásikkal tovább bátorítják jogsértőket, ezáltal tovább rombolják az ELTE BTK törvényes rendjét, és tovább akadályoznak bennünket, ELTE BTK-s hallgatókat a tanulásban. Kérdezem ezért Rektor úrtól mint az ELTE felelős vezetőjétől, hogy milyen munkajogi következményei lesznek annak, hogy másik karok közalkalmazott oktatói önkényes viselkedésükkel akadályozzák a BTK-s hallgatókat a tanulmányaik zavartalan és az ELTE-hez méltó folytatásában?
Kérdezem Rektor Úrtól azt is, hogy milyen következményei lesznek annak, hogy az ELTE más karainak hallgatói folytatnak ugyanilyen rendbontást a BTK-n?Kérdezem Rektor úrtól, hogy az Egyetem vezetése miért nem akadályozza meg a további jogsértést, miért nem szólal fel ellene, és miért nem ítéli azt el? Tájékoztatom Rektor Urat, hogy Dezső Tamás dékán úrral hasonló témában szóban egyeztettem a BTK-s oktatók és hallgatók vonatkozásában. Tájékoztatom Önt arról is, hogy levelemet másolatban megküldöm az ELTE valamennyi dékánjának és kari hallgatói önkormányzati vezetőjének, valamint a hallgatói ügyek rektori főbiztosának.Tisztelettel,
Garbai ÁdámELTE BTK HÖKelnökBudapest, 2013. 02. 16.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
