Ki lehet-e cselezni a felvételi rendszert? Lehet-e már az első félévben halasztani? Újabb olvasói levélre válaszoltunk.
Több szakra felvételiztem az idén: állami ösztöndíjas helyet biztosan nem szerzek, de önköltségesre valószínűleg bejutok. Arra gondoltam, hogy szeptemberben nem kezdem el az egyetemet, hanem halasztok két félévet, és akkor újra jelentkezem államis helyre. Ha sikerül a jövő évi felvételi, akkor azt kezdem el, ha nem, akkor marad a fizetős szak. Megtehetem ezt?
A legtöbb egyetem és főiskola nem engedi, hogy már az első félévben halasszanak a hallgatók - leghamarabb az első szemeszter teljesítése után tehetik meg ezt. Meg kell nézned, hogy a kiválasztott felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában van-e ettől eltérő rendelkezés.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
