Hány félévet lehet kihagyni az egyetemen vagy főiskolán? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Most kezdtem az egyetemet, de tavasztól kaptam egy nagyon jó, féléves munkát. Halaszthatok, vagy abba kell hagynom a tanulmányaimat?
Halaszthattok: a legtöbb egyetemen és főiskolán az első félévben még nincs lehetőség a passzív félévre, a másodikban azonban már van. A passziváltatás, halasztás vagy szüneteltetés azt jelenti, hogy az adott szemeszterben nincs aktív hallgatói jogviszonyotok: nem kell órát felvennetek, tandíjat fizetnetek, de ösztöndíjat sem kaptok, és nem fogynak az állami féléveitek. A szüneteltetés alatt diákigazolvány-matrica sem jár, így az ezzel járó kedvezményeket sem tudjátok igénybe venni.
Egyhuzamban maximum két félévet lehet halasztani: ha a harmadikra sem jelentkeztek be, az intézmény megszünteti a hallgatói jogviszonyotokat. További fontos infókat találtok "egyetemi kisokosunkban": Neptun/ETR, gyűjtőszámla, kreditek, óralátogatás, HÖK, TO; szociális és tanulmányi ösztöndíj, kötelező és választható tárgyak, Erasmus.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
