Kiemelt figyelmet fordítana a kollégiumok helyzetének rendezésére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
Eddig két felmérést végeztek annak érdekében, hogy átfogó képet kapjanak a kollégiumok helyzetéről és egy újabbat indítanak azért, hogy többlépcsős javaslatcsomag adjon érdemi választ a jelenlegi helyzetre - nyilatkozta Gulyás Tibor, a hallgatói szervezet elnöke vasárnap, a HÖOK hétvégi, debreceni közgyűlése után az MTI-nek.
Az eddigiek alapján az látszik - mutatott rá -, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek rendezésére, szolgáltatásfejlesztésre és kapacitásbővítésre is szükség van. Ahhoz, hogy alapos javaslat készüljön, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével további felmérést készítenek - tette hozzá Gulyás Tibor.
A Debreceni Egyetem szervezésében tartott közgyűlésen tárgyalták a HÖOK külügyi stratégiáját is, amely a külföldön tanuló magyar hallgatók lehetőségeinek támogatására, valamint a Magyarországra érkező hallgatók integrálására, illetve a mobilitás elősegítésére épül.
A HÖOK közgyűlése kifejezte azon szándékát, hogy a külhonban működő hallgatói érdekképviseletek rendes taggá válhasson. Ennek jogi előkészítését megkezdi a szervezet.
Gulyás Tibor tájékoztatása szerint a közgyűlésen ismét napirenden volt az ösztöndíj-reform. A testület határozatban rögzítette azokat a pontokat, amelyek kiemelten szerepelnek majd a kormányzattal folytatott tárgyalások során - tette hozzá.
A fiatalok élethelyzetének általános javítása érdekében külön tárgyalták a diákkedvezmények szervezésében rejlő lehetőségeket és a hallgatói szolgáltatások területén szükséges szabályozási változásokat is - ismertette a HÖOK elnöke.
A HÖOK terveiről korábban itt írtunk részletesen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
