A kilépés miatt a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás területén jelentős veszteség érheti Nagy-Britanniát

Rengeteg magyar fiatal dolgozik és tanul a szigetországban, most rájuk is gondolni kell.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a Szegedi Tudományegyetemen rendezett fórumon azt mondta, a brit egyetemek, kutatóintézetek óriási haszonélvezői voltak az integrációnak, jelentős források áramlottak a szektorba. Fontos, hogy a kialakult kutatói együttműködések továbbra is gyümölcsözőek legyenek - tette hozzá.

Mennek a britek, mennek a britek! - Viszlát angliai felsőoktatás?

Sokak meglepetésére a brit választók úgy döntöttek, hogy elhagynák az Európai Uniót. Ez számos gazdasági hatása mellett a szigetországban élő fiatalokat kiemelten érinti, valamint azokat, akik ott tervezték továbbtanulásukat. Könnyen búcsút mondhatunk az Erasmusnak is.

Navracsics Tibor mindazonáltal leszögezte: az Európai Bizottság tiszteletben tartja a brit választópolgárok döntését. A népszavazás eredménye önmagában még nem jelenti a kiválási folyamat kezdetét, a távozni kívánó tagállamnak jeleznie kell szándékát, ezt követően határozzák meg a tárgyalások menetrendjét - közölte az uniós biztos.

Sokan Magyarország kapcsán a Nagy-Britanniában dolgozó magyar érdekvédelmét jelölik meg az egyik legfontosabb feladatként. Ez a téma érinti Lengyelországot és balti államokat is, így lehetőség nyílik a koordinált fellépésre - mondta.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora egy székely szólást a helyzethez igazítva úgy fogalmazott, a történtek tanulsága, hogy "a medve és a politika nem játék". A politikai taktikázás balul sült el, a helyzetre azonban európai megoldást kell találni - fogalmazott. Az akadémikus szerint nem lehet azt mondani, hogy nem történt semmi, és nem lehet megbüntetni a történtekért a briteket. Egy széteső EU és a széteső Egyesült Királyság senkinek sem érdeke - mondta.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.