Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Hallgatói Hálózat tiltakozásairól közölt riportot a Die Zeit.

A Hallgatói Hálózat tiltakozásairól közölt riportot a Die Zeit. A "Nem vagyunk vazallusok" című cikkben a lap szerzője, Jana Gioia Baurmann kiemelte: "Magyarország diákjai tiltakoznak a kormány önkényes oktatáspolitikája ellen".
"Magyarország változik, amióta Orbán Viktort 2010-ben miniszterelnökké választották" - írta Baurmann, s hozzátette: "alig telik el úgy hónap, hogy a kormány nem terjeszt elő valamilyen újabb durva törvényt vagy intézkedést". Úgy vélte, e törvények és kormányzati intézkedések sorába illeszkedik "a hajléktalanok kriminalizációja, a romák kirekesztése, időjárás-jelentési adó kivetése a médiára, vagy éppen a gyámkodás a diákok felett".
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.