Igazságtalan az állami helyek lenullázása a CEU-n tanító közgazdász szerint

Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon...

  • Eduline

Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon nem tud majd megélni - mondta az Indexnek adott interjúban Koren Miklós közgazdász, a Közép-Európai Egyetem docense.

A szakember most nyert el egy 1,3 millió eurós (majdnem 380 millió forintos) támogatást az Európai Kutatási Tanácstól: azt fogja vizsgálni, hogyan áramlik a tudás az országok között, például Nyugat-Európából Kelet-Európába.

A közgazdász szerint a jól képzett munkaerő kevésbé van kitéve a gazdaság ingadozásainak, ezért is fontos, hogy aki elhagyja az országot, mert tanulni akar, annak a visszatéréshez megfelelő körülményeket teremtsen az állam. Így át tudja adni a tudását az itthoni szakembereknek is.

A Harvardon minden tárgyból a világ legjobb szakemberei tanítanak, ahhoz azonban, hogy ez itthon is megvalósuljon, pénzre van szükség. Bár a CEU-t magánegyetemként nem érintik a változások, a felsőoktatást érintő mostani keretszámcsökkentés igazságtalan erre a generációra nézve - mondta Koren.

Én még ingyen lehettem közgazdász, azoknak viszont, akik most kerülnek egyetemre, főiskolára, sokat kell majd fizetniük. Az is probléma, hogy  két hónappal a jelentkezések leadása előtt még semmi sem biztos - tette hozzá.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.