Igazságtalan az állami helyek lenullázása a CEU-n tanító közgazdász szerint

Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon...

  • Eduline

Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon nem tud majd megélni - mondta az Indexnek adott interjúban Koren Miklós közgazdász, a Közép-Európai Egyetem docense.

A szakember most nyert el egy 1,3 millió eurós (majdnem 380 millió forintos) támogatást az Európai Kutatási Tanácstól: azt fogja vizsgálni, hogyan áramlik a tudás az országok között, például Nyugat-Európából Kelet-Európába.

A közgazdász szerint a jól képzett munkaerő kevésbé van kitéve a gazdaság ingadozásainak, ezért is fontos, hogy aki elhagyja az országot, mert tanulni akar, annak a visszatéréshez megfelelő körülményeket teremtsen az állam. Így át tudja adni a tudását az itthoni szakembereknek is.

A Harvardon minden tárgyból a világ legjobb szakemberei tanítanak, ahhoz azonban, hogy ez itthon is megvalósuljon, pénzre van szükség. Bár a CEU-t magánegyetemként nem érintik a változások, a felsőoktatást érintő mostani keretszámcsökkentés igazságtalan erre a generációra nézve - mondta Koren.

Én még ingyen lehettem közgazdász, azoknak viszont, akik most kerülnek egyetemre, főiskolára, sokat kell majd fizetniük. Az is probléma, hogy  két hónappal a jelentkezések leadása előtt még semmi sem biztos - tette hozzá.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.