Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon...
Ha egy fiatal elhagyja az országot, nem mindegy, hogy azért teszi-e, hogy kipróbálja magát, vagy azért, mert itthon nem tud majd megélni - mondta az Indexnek adott interjúban Koren Miklós közgazdász, a Közép-Európai Egyetem docense.
A szakember most nyert el egy 1,3 millió eurós (majdnem 380 millió forintos) támogatást az Európai Kutatási Tanácstól: azt fogja vizsgálni, hogyan áramlik a tudás az országok között, például Nyugat-Európából Kelet-Európába.
A közgazdász szerint a jól képzett munkaerő kevésbé van kitéve a gazdaság ingadozásainak, ezért is fontos, hogy aki elhagyja az országot, mert tanulni akar, annak a visszatéréshez megfelelő körülményeket teremtsen az állam. Így át tudja adni a tudását az itthoni szakembereknek is.
A Harvardon minden tárgyból a világ legjobb szakemberei tanítanak, ahhoz azonban, hogy ez itthon is megvalósuljon, pénzre van szükség. Bár a CEU-t magánegyetemként nem érintik a változások, a felsőoktatást érintő mostani keretszámcsökkentés igazságtalan erre a generációra nézve - mondta Koren.
Én még ingyen lehettem közgazdász, azoknak viszont, akik most kerülnek egyetemre, főiskolára, sokat kell majd fizetniük. Az is probléma, hogy két hónappal a jelentkezések leadása előtt még semmi sem biztos - tette hozzá.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
