Friss világrangsor: ismét a legjobbak között az ELTE képzése

Újra bekerült a világ százötven legjobbja közé az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja - a képzést a sanghaji...

  • Eduline
Sanghaji rangsor: az ELTE fizika képzése a 101-150. helyen
Fazék

Újra bekerült a világ százötven legjobbja közé az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakja - a képzést a sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) 2013-es rangsorának készítői a 101-150. helyre sorolták. Az ELTE ezzel megelőzte többek között a New York University-t, a berlini, a genfi és a barcelonai műszaki egyetemet is.

Az egyetem természettudományi kara az idei évben a magyarországi rangsorban is tarolt: a karok összesített listájában három helyet javítva a dobogó második fokára került, a természettudományi képzések közül pedig az oktatók és a halllgatók kiválósága alapján az első helyet szerezte meg. A teljes rangsort itt nézhetitek meg.

Az ELTE és a szegedi egyetem került fel a listára

Az összesített világrangsorban -a tavalyi évhez hasonlóan - az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 301-400., a Szegedi Tudományegyetem a 401-500. helyet szerezte meg: az SZTE, amely 2011-ben még szintén 301-400. helyen állt, idén nem tudott javítani.

A nemzetközi felsőoktatási listát 2003 óta állítja össze a sanghaji Jiao Tong University: az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát értékelik, százpontos rendszerben.

Az első tíz helyen idén is a Harvard, a Stanford, a Berkeley, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Cambridge, a California Institute of Technology, a Princeton, a Columbia, a chicagói egyetem és az Oxford áll. Hat magyar egyetem jutott be a legjobbak közé a University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.