A november elejére tervezett bezárást egyelőre a Mesebolt Bábszínház érvényes bérleti szerződése akadályozta meg. Az intézmény jövője azonban továbbra is bizonytalan.
November 1-jétől bezárná a szombathelyi MMIK épületét annak üzemeltetője, a Művészeti Főiskola Őrvidékház Kft., mivel sem a társaság, sem a tulajdonos Kárpát-Medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány nem rendelkezik elegendő forrással a hosszú távú működtetéshez – számolt be róla a Nyugat.hu Horváth Soma, Szombathely kultúráért felelős alpolgármesterének a városi közgyűlésen elhangzott tájékoztatása alapján.
A bezárást egyelőre sikerült elkerülni, mivel az épületben működő Mesebolt Bábszínháznak érvényes bérleti szerződése van, így december végéig biztosítani kell az intézmény működését. Az MMIK-ban a bábszínház mellett több helyi kulturális szervezet, köztük az Ungaresca Néptáncegyüttes és a Lorigo Táncegyesület is helyet bérel.
Az ügyben Rápli Róbert, a TISZA politikusa is megszólalt, aki Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézmény idén 80 millió forint állami támogatásban részesült. Állítása szerint ebből közel 32 millió forintot színpadtechnikai eszközök beszerzésére fordítottak egy olyan cégnél, amelynek tulajdonosi kapcsolatai szerinte kérdéseket vetnek fel. A politikus közölte, hogy az intézmény további működésének biztosítása érdekében a kormányhoz fordul, és állami segítséget kezdeményez.
Rápli állításaira az MMIK tulajdonosa, a Kárpát-Medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány is reagált a közösségi oldalán. A szervezet vezetősége azt írta, hogy a politikus által említett 80 millió forint a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) érkező programtámogatás, amelyet a jogszabályi előírások miatt sem bérekre, sem rezsiköltségekre nem fordíthattak. Hozzátették, hogy a támogatásokkal tételesen és jogszerűen elszámoltak, illetve elszámolnak.
Bejegyzésükben azt írták, hogy a hatezer négyzetméteres ingatlan távhőszámlája januárban meghaladta a 4,4 millió, februárban pedig a 6 millió forintot, miközben a januári villanyszámla is több mint egymillió forintra rúgott. Bár az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak napelemrendszer kiépítésére, a drága távhőszolgáltatásról egyelőre nem tudtak leválni, az épület szigetelése és a nyílászárók cseréje pedig szintén időszerű lenne - írták.
Az alapítvány szerint az MMIK stabil működése nehezen képzelhető el állami támogatás nélkül, ezért Rápli Róbert segítségét is kérték a szükséges források biztosításához.
Az MMIK jövője egyelőre bizonytalan, az alapítvány ugyanis még nem tudja, hogy 2027-ben mekkora állami támogatásra számíthat. A szervezet hangsúlyozta, hogy minden olyan megoldásban partner lenne, amely biztosítja az intézmény további működését, ugyanakkor további támogatás nélkül az épület nyitva tartását sem tartják felelősen vállalhatónak.
A leendő kormány programjában feketén-fehéren szerepel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatásának megszüntetése, valamint az intézménynek juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindez jogállami eszközökkel is megvalósítható.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.
