A magyar felsőoktatásban tanulók közül több mint 42 ezren már betöltötték a negyvenedik életévüket, a harmincéves vagy annál idősebb hallgatók pedig az egyetemisták közel negyedét teszik ki a KSH adatai szerint. Miközben a legfiatalabb hallgatók 18 év alattiak, és vannak, akik nyugdíjasként ülnek vissza az iskolapadba.
Összesen 350 989 hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, közülük 42 495-en már betöltötték a negyvenedik életévüket – derül ki a felsőoktatási hallgatók életkor szerinti megoszlásáról készült adatsorból. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden nyolcadik egyetemista negyvenéves vagy annál idősebb, vagyis a felsőoktatás korántsem kizárólag a középiskolából frissen kikerülő fiatalokról szól.
A statisztikák szerint a 35-39 éves korosztályban további 19 068-an, míg a 30-34 évesek között 24 061-en tanulnak. Így összesen 85 624 olyan hallgató vesz részt felsőoktatási képzésben, aki már betöltötte a harmincadik életévét. Ez a teljes hallgatói létszám 24,4 százaléka.
Bár az idősebb hallgatók száma jelentős, az egyetemeken továbbra is a húszas éveik elején járók vannak a legtöbben. A részletes adatok szerint a 21 évesek alkotják a legnépesebb korosztályt, összesen 43 069-en tanulnak a felsőoktatásban. Szorosan mögöttük következnek a húszévesek 42 998 fővel, majd a 22 évesek 37 577 hallgatóval. A 19 évesek száma 29 537, míg a 23 éveseké 30 651. A későbbi életkorokban fokozatosan csökken az egy-egy évjárathoz tartozó hallgatók száma: 25 évesen még 15 907-en, 29 évesen már csak 6366-an tanulnak. Érdekesség, hogy a negyvenéves és idősebb hallgatók együttes száma csaknem akkora, mint a legnépesebb, 21 éves korosztályé. Igaz, előbbi több évjáratot foglal magában, míg utóbbi egyetlen életkort jelent.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 140 427-en jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, ami jelentős emelkedés a 2025-ös 129 730 jelentkezőhöz képest. Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter a márciusi felvételi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy minden negyedik jelentkező harminc év feletti, a legidősebb felvételiző pedig 84 éves volt. A miniszter a felsőoktatást az „örök ifjúság elixírjének” nevezte.
A korosztályi megoszlás másik végén is találunk meglepő adatokat. A KSH adatai szerint 643 olyan hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A 18 éves egyetemisták száma további 8656 fő. Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a Debreceni Egyetemen egy mindössze 15 éves fiú kezdte meg tanulmányait a 2026/2027-es tanévben. A fiatal matematika- és fizikatehetség előrehozott érettségivel szerzett felvételt az intézménybe.
Az iskolájában Józsi bácsiként ismert Gogolák József nyolcvankét évesen írta be magát a magyar oktatástörténetbe, azzal, hogy ilyen idősen vehette át érettségi bizonyítványát és egyben a „Magyarország legidősebb érettségiző diákja” elismerést. Már a következő célját is kitűzte, felvételizett a főiskolára, mert gyerekeknek szeretne hittant tanítani.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
