A legtöbben továbbra is Németországból érkeznek, de különösen jelentősen emelkedett a bangladesi és a törökországi egyetemisták létszáma.
A 2025/2026-os tanév őszi félévében összesen 49 458 külföldi hallgató tanult a magyarországi felsőoktatási intézményekben, 3703-mal több, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint ezzel a külföldiek aránya elérte a teljes hallgatói létszám 14 százalékát – írja a Népszabadság.
A legtöbben továbbra is Németországból érkeznek, ahonnan 3460-an folytatják tanulmányaikat Magyarországon, de jelentős a kínai (3126 fő), a romániai (3083 fő) és az iráni (2100 fő) hallgatók száma is. A szomszédos országok közül Szlovákiából 1874-en, Szerbiából pedig 1848-an tanulnak magyarországi felsőoktatási intézményekben.
Az elmúlt egy évben különösen a bangladesi és a törökországi hallgatók száma emelkedett jelentősen: előbbieké 793-ról 1509-re, utóbbiaké 1386-ról 1994-re nőtt. Emellett a kínai hallgatók létszáma 2769-ről 3126-ra, az indiaiaké pedig 1279-ről 1554-re emelkedett.
A növekedés hosszabb távon is jelentős, hiszen míg 2015-ben 26 155 külföldi hallgató tanult Magyarországon, addig 2025 őszére számuk már megközelítette az 50 ezret. A lap által ismertetett adatok szerint különösen látványos a kínai hallgatók számának emelkedése: tíz év alatt 1158-ról 3126-ra, vagyis csaknem a háromszorosára nőtt a létszámuk. Az iráni hallgatóké ugyanezen időszak alatt 1116-ról 2100-ra, az indiaiaké 194-ről 1554-re, a pakisztániaké pedig 113-ról 1548-ra emelkedett.
A lapnak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke is nyilatkozott, aki szerint a külföldi hallgatók számának növekedése mögött tudatos törekvés is állt az előző kormány részéről. Csák János korábbi kulturális és innovációs miniszter célként fogalmazta meg, hogy 2030-ra 100 ezer külföldi hallgató tanuljon Magyarországon.
Ennek egyik eszköze a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, amely a külföldi hallgatók tanulmányait és lakhatását is támogatja. A programot lebonyolító Tempus Közalapítvány adatai szerint a 2015/2016-os tanév őszi félévében még 1265-en, a 2025/2026-os tanév azonos időszakában viszont már 10 742-en tanultak magyarországi egyetemeken az ösztöndíj támogatásával.
Az orvos- és egészségtudományi képzések a legnépszerűbbek között vannak
Budai szerint Magyarország azért is lehet vonzó a külföldi tanulók számára, mert a nemzetközileg elismert egyetemek mellett a tandíjak és a megélhetési költségek is alacsonyabbak lehetnek, mint számos nyugat-európai vagy észak-amerikai országban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az orvos- és egészségtudományi képzések a külföldi hallgatók körében az egyik legnépszerűbb területnek számítanak: a 2025/2026-os tanév őszi félévében összesen 13 398-an tanultak ilyen képzéseken. A külföldi hallgatók jelentős része ugyanakkor önköltséges formában folytatja tanulmányait: 2025 őszén 37 457 külföldi hallgató tanult tandíjas képzésben.
Magyarországon a második legalacsonyabb a doktoranduszok díjazása egy 26 európai országot vizsgáló összehasonlítás szerint. Míg itthon havi 140 ezer forint ösztöndíjat kapnak az elsőéves PhD-hallgatók, addig a szomszédos országok többségében ennek a többszöröséből gazdálkodhatnak.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
