A terézvárosi állami fenntartású iskolában jelenleg több mint 80 külföldi kisdiák tanul, akik a világ 20 különböző országából érkeztek, Finnországtól Mexikón át egészen Indiáig.
VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskola első ránézésre pont olyan, mint egy hagyományos állami általános iskola. Csak akkor veszi észre valaki az apró különbségeket (például a folyosói táblákon a szülőknek szóló üzenetek angolul is ki vannak írva), ha alaposan körülnéz - írja riportjában a hvg360.
Erre azért is van szükség, mert az idejáró diákok nagyjából ötöde külföldi. A szülők között szájhagyomány útján terjed az intézmény híre, mert ez az iskola, ahol a pedagógusok nem ijednek meg attól, ha az órán ülő gyerek egy szót sem beszél magyarul.
„Szerencsésebb esetben a hozzánk érkező gyerekek már óvodába is Magyarországon jártak, így velük tudtunk kommunikálni. De az is előfordul, hogy a gyerekek ötödik-hatodik osztályba érkeznek, így nemcsak a teljesen idegen környezettel kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy egy szót sem értenek abból, ami körülöttük zajlik”
– mondta Bódi Csilla intézményvezető, majd hozzátette, hogy a kezdet náluk sem ment zökkenőmentesen.
Az elején több pedagógus arra panaszkodott, hogy a külföldi gyerekek csendben ültek az órán. A kisebbek gyakran sírtak, a nagyobbak meg rendetlenkedtek, szaladgáltak.
Ezután az iskola vezetése el kezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne hosszú távon megoldani a problémát. Végül az egyik angoltanár, Földiné Szűcs Krisztina lyukasóráiban kezdte el lyukasóráiban magyarra tanítani a külföldi gyerekeket. Krisztina ezután önszorgalomból elvégezte a magyar mint idegen nyelvi képzést. Azóta pedig a külföldi gyerekek hetente több alkalommal járnak magyar mint idegen nyelv órára akkor, amikor a társaik olyan órákra járnak (pl. magyar nyelv és irodalom), ahol szükség van a magyar nyelvtudásra.
Hogy ez a gyakorlatban mennyire sikeres, és nem utolsó sorban milyenek a hétköznapok egy állami multikulti iskolában, kiderül a hvg360 cikkéből.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
