Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A terézvárosi állami fenntartású iskolában jelenleg több mint 80 külföldi kisdiák tanul, akik a világ 20 különböző országából érkeztek, Finnországtól Mexikón át egészen Indiáig.
VI. kerületi Bajza utcai Általános Iskola első ránézésre pont olyan, mint egy hagyományos állami általános iskola. Csak akkor veszi észre valaki az apró különbségeket (például a folyosói táblákon a szülőknek szóló üzenetek angolul is ki vannak írva), ha alaposan körülnéz - írja riportjában a hvg360.
Erre azért is van szükség, mert az idejáró diákok nagyjából ötöde külföldi. A szülők között szájhagyomány útján terjed az intézmény híre, mert ez az iskola, ahol a pedagógusok nem ijednek meg attól, ha az órán ülő gyerek egy szót sem beszél magyarul.
„Szerencsésebb esetben a hozzánk érkező gyerekek már óvodába is Magyarországon jártak, így velük tudtunk kommunikálni. De az is előfordul, hogy a gyerekek ötödik-hatodik osztályba érkeznek, így nemcsak a teljesen idegen környezettel kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy egy szót sem értenek abból, ami körülöttük zajlik”
– mondta Bódi Csilla intézményvezető, majd hozzátette, hogy a kezdet náluk sem ment zökkenőmentesen.
Az elején több pedagógus arra panaszkodott, hogy a külföldi gyerekek csendben ültek az órán. A kisebbek gyakran sírtak, a nagyobbak meg rendetlenkedtek, szaladgáltak.
Ezután az iskola vezetése el kezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne hosszú távon megoldani a problémát. Végül az egyik angoltanár, Földiné Szűcs Krisztina lyukasóráiban kezdte el lyukasóráiban magyarra tanítani a külföldi gyerekeket. Krisztina ezután önszorgalomból elvégezte a magyar mint idegen nyelvi képzést. Azóta pedig a külföldi gyerekek hetente több alkalommal járnak magyar mint idegen nyelv órára akkor, amikor a társaik olyan órákra járnak (pl. magyar nyelv és irodalom), ahol szükség van a magyar nyelvtudásra.
Hogy ez a gyakorlatban mennyire sikeres, és nem utolsó sorban milyenek a hétköznapok egy állami multikulti iskolában, kiderül a hvg360 cikkéből.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).