Tizenegy miskolci kutató került fel a világ legnagyobb idézettségi hatású tudósait összesítő nemzetközi listára. A Stanford Egyetem kutatóihoz és az Elsevierhez kötődő adatbázisban három olyan szakember is szerepel a Miskolci Egyetemről, aki az elmúlt évben és teljes tudományos pályafutása során is kiemelkedő idézettséget ért el.
Október 7-én jelent meg a World’s Top 2% Scientists adatbázis legfrissebb, kilencedik kiadása, amely a világ kutatóinak tudományos hatását vizsgálja. A rangsoroláshoz a Scopus nemzetközi tudományos adatbázis 2026. augusztus 1-jei adatait használták fel, összesen 20 fő tudományterületen és 174 alterületen.
A Miskolci Egyetem tájékoztatása szerint az intézmény 11 kutatója szerepel az összeállításban. Közülük nyolcan a 2025-ös idézettségi teljesítményük alapján, hatan pedig a teljes tudományos pályafutásukat vizsgáló listán kaptak helyet.
Különösen figyelemre méltó, hogy Kaptay György, Hernádi Klára és Mucsi Gábor mindkét kategóriában szerepel. A 2025-ös idézettségi hatást vizsgáló listán rajtuk kívül Bányai Tamás, Kovács György Y., Szilágyi Imre Miklós, Vadászné Bognár Gabriella és Mohamed Hamdy Eid kapott helyet. A teljes tudományos pályafutás alapján összeállított listán pedig Kaptay György, Hernádi Klára és Mucsi Gábor mellett Jármai Károly, Kékesi Tamás és Farkas József szerepel.
A World’s Top 2% Scientists adatbázis nem hagyományos egyetemi vagy tudományos kiválósági rangsor. Elsősorban azt vizsgálja, hogy a kutatók publikációi milyen hatást gyakorolnak a nemzetközi tudományos közösségre.
Az értékelés során nemcsak azt veszik figyelembe, hogy egy kutató munkáira hányszor hivatkoztak más tudományos publikációkban, hanem többek között a Hirsch-indexet, a társszerzőséget és a szerzői pozíciókat is. A Hirsch-index olyan mutatószám, amely egyszerre veszi figyelembe a tudományos publikációk számát és azok idézettségét.
Magyarországon a második legalacsonyabb a doktoranduszok díjazása egy 26 európai országot vizsgáló összehasonlítás szerint. Míg itthon havi 140 ezer forint ösztöndíjat kapnak az elsőéves PhD-hallgatók, addig a szomszédos országok többségében ennek a többszöröséből gazdálkodhatnak.
A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
